Egyedül vagyok és annyira magányos. Félek nélküled, de hát rád hiába várok! Lemondtál rólam, csak úgy félre dobtál. Nem vetted észre tiszta lelkem fájását, Gyenge szívem iszonyatos kínlódását! Szomorú vagyok és annyira zaklatott! Veled akartam ébredni, de eltakartad a Napot! Egyedül teljesen halott vagyok. Lemondtál rólam és utunkról letaszítottál. Én meg eltitkoltam, hogy ezen az […]
Szeretem az éledő reggeleket, a még álmodó, nyíló szemeket, a fehéren nyikorgó csontokat, a lustán hajló, vöröslő izmokat. Szeretem a biborló Napot, ahogy nyugatról gurulva áthajol, elhozza lángolóan a fényeket, kiszínezi a szürkés tereket. Szeretem az éltető reggeleket, ahogy bújócskázik az álom velem, levegő bizsereg szunnyadó tüdőmben, és zakatol síneken a szívem. Lédikó 2018.11.10.
Rózsa Iván: Újgazdagok Falkákba verődnek, Így tépik le rólad a húst… Ha nem figyelsz, tán ledöfnek; S oda végleg az ősi juss… Nem számít már erkölcs, Sem politikában, sem sehol máshol; A tisztesség szerintük felesleges szemölcs, Melyet a testről eltávolít a doktor… A templomokban álszenteskednek, Ám szálka szemükben az Igazság keresése; Az Újszövetségen titokban csak […]
Rózsa Iván: Ok vagy okozat? A többségnek miért kín az élet? Az emberek ugyan mitől félnek? Nem az erősebb győz, sem az okosabb: Simlis seggnyalónak kell lenni; ez ok vagy okozat? Budakalász, 2018. november 4.
Tűnő boldogság oly’ messzi foszlányai jutottak eszébe, Nem emlékezett, pedig majd’ beleszakadt az erőlködésbe… Sunyin próbált régi időből, valami másra emlékezni, Mivel átkötheti emlékeit, köd-függönyt kikerülheti… Szemében az aggodalom köde és remény fénye csillogott! Valamerre el kellett hajolni, de válaszolni nem tudott. Énje letagadta, ki ő, betegsége tréfát űzött vele, Nincs meg semmi, eltűnt, mintha […]
kifacsart életek frusztrált kócos álmok apró néma vágyak és foszló talányok hazugság felhő gúny-mosoly övezte gyűlölet hullámban vonaglik a teste mindenkinek és ronggyá tépett családok elkántált imák a pénz mint ősi átok éhező emberek kenyér nélkül csendben mindennapi kenyerünk add meg nekünk Isten bálványimádás mammon az új isten pénz hatalma hódít semmi sincsen ingyen oszd […]
Az öregségről, apeva csokorban… Ép, Kerek Lelkekben, Ember retteg, Szövődményekben. * Ég Pokol Kénköves Örök tüze! Szövődményekben. * Ha Mernék Rettegnék… De, a cél nem! Szövődményekben. * Én Nehogy Remegjek. Már nem leszek, Szövődményekben. * Csak, Nagyon Zeng a csönd! Öregségem, Szövődményekben. * Jő Halál, Holtra vált. Már, semmi nincs! Szövődményekben… Vecsés, 2017. június 19. […]
Mikulás nap. Zsong az utcán a gyermeksereg Mintha éreznék közelítnek az ünnepek Csak Ők várják izgatottan Jöjjenek-jöjjenek már az északi szelek Hozzanak magukkal havat és hideget Csilingelő rénszarvas sereget Csillagok közt száguldva érkezett Luipukken így okozott nagy örömet Hátán megpakolva fut a szánja Gyermekkinccsel tele csomagtára Édességgel, játékkal ajándékkal Jól lakhatnak majd vidámsággal De vajon […]
Fogyóban az életút… Most, így belegondolok… megy az idő, Mily’ gyorsan elmúlik élet… repülő. Elég sokat éltem, de ez csak egy részlet, Még élnem kell életet, míg tart a készlet! Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem, Évekkel hátamon élnem kell… hátra maradt életem, Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem. […]
Apám 1510. szeptember 25-én halt meg. Halálát a munkája és megrögzött hite okozta, miszerint a törökök ismét háborút indítanak ellenünk. Nagyszerű kovács volt, a környékbeli urak mind nála rendelték meg fegyvereiket, vagy patkoltatták meg lovaikat. Szép kis vagyont gyarapított, ám mindezt nem tudta kiélvezni a rengeteg munka miatt. Amikor nem volt megrendelés, ő nem pihent. […]
