Rózsa Iván: Bakancslista Mi lehet az élén egy zongorista bakancslistájának? Eljátszani a „Clair de Lune”-t a Dalai lámának? Az én bakancslistám egyik része máris teljesült: Fellegi Ádám lakáskoncertje tegnap is jól sikerült… Budakalász, 2019. november 11., Fellegi Ádám lakáskoncertje után
Régimódi szerelem. Sok tavasz mögül kikandikálok Örömök, s fájó emlékek között turkálok Hófehér lepel borítja fejemet Újra szeretnék élni néhány emléket A szép nem mindig nagyon érdekelt Szemeim hosszú szempilláimmal rájuk tekintett A kapcsolat felvételem hamar elhamvadt Mert a közelítés sokszor plátói maradt Mikor a szerelem komolyan gúzsba kötött Álomvilágban ébredtem selymes párnák között Éheztem, […]
2013-08-15. A “legjobb” ágy jutott neki, sarokban . Csak egy szomszéd van, és lehet pakolni az ablakpárkányra. Elhelyezkedés, vetkőzés, ráhangolódás, kis pletyi a szobatársakkal és már jön a koktél. Fekszik az ágyon ember és egy kicsit belealél ….tulajdonképpen jó érzés , feküdni az ágyon a testét körbeöleli az kellemes kis mélyedés ami az ő súlyától […]
Edit Szabó : Az idő múlik . Markodból folyik az idő hallgatagon, mint égen a felhő, életed múlásának jele, kérd még ne csorogjon le, adjon időt a mának, tétova gondolatok várnak, újult erővel ébresztenek, tudhatod, van még feladat nem hagyhatod el magadat, feladat oly sokszor akad, telik az idő nagyon gyorsan, nem áll meg, néha […]
2010-03-01 Így kezdődött ….A tündérke a tündérkertben lakott … egy tündér házban és élte a tündérek hétköznapi életét . Most éppen nem annyira hétköznapit mert megszaladt neki annyi dolga volt. Na meg ugye az életében megjelent egy Herceg. Tündérke szíve csordultig lett érzelmekkel … az érzelmek kicsordultak és szép kacskaringós betűkkel elrendeződtek. Tisztára mint egy […]
Hiányzol, mint ételnek az ízesítő só, mint könyveknek a szépen leírt szó, mint fénylő csillagok a végtelen égnek, mint tarka virágok a zöldellő rétnek, annyira hiányzol. Hiányzol, mint bánatra az örömhozó jó hír, mint betegnek az erősítő gyógyír, mint Földnek a Nap, a létet éltető, mint a frissen szívott, finom levegő, annyira hiányzol. […]
Zúgó viharában hangosan beszél, S szemembe szórja homokját a szél. Tenger szélén sodródik a hab, Felhők mögé elbújik a Nap. Sűrű eső testem áztatja, Bánatomat sírva láttatja.
A szerelmesek az árok szélén, boldogsággal telve, jövőjükről álmodozva ültek a lemenő Nap fénye alatt. Bözsike vígan fújva számlálgatta az elvirágzott pitypang hófehér maradványait, s kíváncsian várt az eredményre. „Szeret,…nem szeret…szeret, nem szeret….Szeret!” – kiáltotta ujjongva, amit amúgy is tudott. Eddig megélt 16 évével olyan volt, mint a zsenge harmat. Gyönyörű, vállára omló haja, bájosan […]
Ez mindig ideér… versben, apevában és HIAQ –ban. Borús fenn az ég Közeleg a tél. Ne siess! Ne még! Hát… el nem vetél… * Ködhomály, szürkeség, Gyászruhában a természet. Puha gyolcs az álma. * Már nyugszanak a rovarok és az állatok, Már nem képződnek ágakon nyíló rügyhalmok… Hópihékből lesznek, felvillanó csillámok. * Szikrázó Holdsugár, Szél […]
Lettem a Földön törékeny ember, szövetet húztam a lelkemre fel! Lettem a sorsban tünékeny gyermek, ki nem tart a mától, csak előre megy! Jártam az úton, láttam a végét, mégsem rémiszt, mi ott vár majd rám! Hisz’ fénylő a távol, ringató mámor, nincs mitől félni… az Istenem vár…
