Aznap már korán reggel felébredt, és úgy döntött, kivételesen nem alszik vissza. Miután kijózanító hideg vízzel megmosta az arcát, nagy gonddal felöltözött. Szeretett volna az alkalomhoz illően nagyon szép lenni. Fekete bársonyruhát vett fel hasított bőr bokacsizmával és bézs színű kabátkával. Lágyan leomló barna haját kontyba tűzte, nyakát puha, vajszínű kendőbe burkolta, majd kezébe vette […]
Volt egyszer egy apró család: Édesanya, Édesapa és Léna baba, mindenki szeme fénye. Szép reményű, jó kis család voltak: Édesapa dolgozott, Édesanya otthon volt Lénával, és Léna pedig a maga másfél évével olyan volt, mint egy kis tündér. Nyitott, kedves, huncut, cserfes – bár még csak pár szava volt. Szeretett ő minden finom […]
Egy padláson felejtett üvegdoboz, a fantáziában mindent összebogoz. Cirkalmas írással címzett boríték. Vajon csalfa lélekre bizonyíték? Lehet, hogy benne lapul a szenvedély, ehhez ugye nem kell külön engedély. Valószínűleg sírva epekednek a sorok, gyöngyökben gurulnak a mosolyok. Ha pedig némi kétely fel is merül, a józan ész azonnal ellenszegül. Ne nyisd ki, ne nyisd ki, […]
A szájtépők Sikerült kibújnunk az átkos kor tojásából Ám a tojáshéj darabjai még testünkre lelkünkre tapadva Ürülékük szennyezve levegőnk köztünk maradva Sok üszkös szívű ember között élni Kik mást sem tudnak, csak szájukat tépni Nem hozta el a várva várt megnyugvást Csak belsőnkben élvezhetjük A Krisztusi megváltást A Parlamentben nyújtott cirkuszi produkció Molieri fordulatokban büszkélkedhet […]
EROTIKUS LIMERIK csokor Rudink, ha a combjaid között Végezné a dolgát, mint… lökött?! Elvesznénk mind ketten… Lennénk így elegen. De dárdám, bugyidba ütközött. Tartózkodó gondolat, minek? Tömény kéj, jár biz’ mindenkinek! Nekem, veled kéne. Óh! Mi lenne vége… Bugyiban nem lehet, az minek? Csak már hallanám üvöltésed, Tudnám, elmúlt a félszegséged… Kitárnád vasajtód, Lennék… behatolód. […]
Ahogy beáll az est, a sok csillag, mint sajka, fölém úszik, És a sejtelmes fényük, kissé vibrálva, lelkembe kúszik. Ha lemegy a nap, éjt, mint fekete köntöst magamra húzom, Már nem látok semmit, sűrű a sötét… benne már csak úszom. Estefelé az égbolt oly’ szép, gyönyörű, mámorító, A milliónyi csillag beborító fénye csábító. Holdsugár fény […]
Föntről, a szférák titkos zenéje, ködből és homályból Nekünk szól, és elalélunk a bódító hangfoszlánytól… Csókot lehel a homlokomra, az elsuhanó szél, Közben az eszem fönt jár ősöknél, elődeinknél. Mint kiszáradt kóró, várok valamire, Csak nem a vihar előtti mennydörgésre?! Lelkem fürdik éji, idilli mámorban És várok, bár már nem hiszek… a csodákban. Mily’ csodálatos, […]
Este van; Leszáll a csendes éj, Sötétség vajh’ mit regél? Este van; Lassan vége a napnak, Retesz háznak, ólaknak. Este van; Uralkodik a sötétség, Jöjjön elő a merészség. Este van; Nem kevesen tévéznek, Mások végre pihennek. Este van; Sötétben indult a gonosz, A bűnös oszt és szoroz. Este van; Az állatok elülnek, Mind elcsendesednek. Este […]
Röpülgetnek a hópelyhek… Mint a vadlibák húznak a hópelyhek, nyugat felé, Mert a dühöngő keleti szél kizárólag az ítészé! Lassacskán mégis fehér takaróba burkolózik a táj, Biztos van olyan állat, akinek ez bizony, nagyon fáj * (3 soros-zárttükrös) Selymes hó-paplan takar erdőt, mezőt. Fagyos szél karmol szürkés-fehér felhőt. Selymes hó-paplan takar erdőt, mezőt. Szürkés-fehér felhőt […]
Kis fővárosunk sugárútján van egy régi palota,ott van az eredmény hirdetés. A szó a zsűri elnökéé! -A pályázatra 48 mű érkezett,itt a döntőben a legjobb 24 maradt.Kettő kapának egy a nyele- ezt Kasás Kálmán forgatta,ő civilben szógazdász.Toll,Tihamér filmje? Olvasztótégely,arról szól,a kisember hogy olvad be a nagyvárosi életbe.Sín Sámuel egy vasutas munkája,a címe Ahol a villanyvonatok […]
