21 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Ősszel a köd… 2.

Szivárvány, már nincs, Helyette szürke köd ül. Fázós pirkadat. Boldogság, gyémántrezgés, Kalandvágy aprópénzért. * Szél, jajongva sír, Köd meg, mindent leöntött. Szürkeség honol. Illó könny… maradjatok, Ne… magamra hagyjatok. * Fáról lehulló Levelek ölelkeznek… Ködös derengés. Tisztítsátok szívemet, Kormosodott lelkemet, * Erdei kunyhó Tárt ablakát, szél hajtja. A házfal, ködben. Világosra mossátok, Foltot halványítsátok. * […]

7 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Ősszel a köd… 1.

Pirkadatkor friss, Átláthatatlan köd. Kékes ködcsomó. Halottnak látszó lator, Nem egy spanyol matador. * Ködbe zárt hajnal. Pirkadat, alig látszik. Fázós vándorok. Mogorva képe koszos, Gonosz lelke túlkoros. * Köd üli tájat, Nap, vastag dérrel indult. Új szelek fújnak. Elegancia híján, Elméje lapos hídvám. * Mély útvesztő, Sok sűrű, sötét erdő. Ködben, rossz látni. Szakadtsága […]

21 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Egy erőltetett mosoly

Hétköznapi pszichológia – Kétségek… (Anaforás, 10 szavas duó) Egy erőltetett mosoly, váratlan mozdulat, Okot ad kétségekre, megváltoztatja voltukat. Egy mosoly erőltetése, és ha váratlanul, Kétségeket generál másikban, óhatatlanul. * Arca szomorú… párja nem látja, Ő érzi, kialvófélben szerelemük lángja. Arcán megjelenik a szomorúság virága, Eszébe jut, kialvós szerelmük lángja. * Felemelt hangsúllyal kiejtett sértő szava, […]

10 visits
0 comments
Posted by
Posted in

A nyár lángja

Az évszakok követik egymást… nyár, ősz, majd tél… A nyár lángja idője végére, veszít a melegébű, De nem tud semmi mást, mit tenni, ez fakad a helyzetébű. (apeva) Nyár Lángja Nem perzsel Homokszemet. Üres a vízpart. * Az ősznek, még csak pislákoló a lángja De fellángol majd, lesz szép, nagy lángcsóvája, Aztán meg hűni kezd, […]

16 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Lehetnél itt…

Lehetnél itt… Hallod? Lelkem szólít! Veled egy ágycsata, Testem vágyálma. Lelkemnek reménye, Szüleménye, Tüneménye. * Ölelj át, Nyakam fond át! Utunk nemes lenne, Lehetne? Vágyam üzenet! Birtokolnám üreget, Tüzedet! * Hiány-sebemet Gyógyítsd… eleget. Beszélj, mit tegyek, Milyen legyek… Hogy szeresselek? Fürödhetnénk boldogságba, Kiélt vágyba… Vecsés, 2018. január 5. – Kustra Ferenc – Romantikus Septolet csokor

9 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Jóról és a szépről… Oximoronban

Tele van a világ, hangsúlyos, szép szavakkal, Az ember meg papol a jóról és a szépről, Közben meg éli életét, vaskos hazugságokkal, Mert nem vevő a valós állításokra, már régről. Modern ember agya többségében kimosott, Mint a használt, régifajta gyermekpelenka. Mit hall, nem tudja felfogni, neki az nem tisztázott. Agya is olyan unalmas, mint egy […]

13 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Sorsom (51 éves lettem)

Nem vagyok senkinek a pártolt embere, Pedig ez a siker előfeltétele. Még mindig igen töröm, hajtom magamat, Állítom, hogy ez a sikeres folyamat. Ápolgathatna már egy kicsit az élet, Dönthetne már, hogy feladattal megméret. Mért jó a sorsnak; éjjel-nappal kesergek, Példánya vagyok az igazi pechesnek. Sorsom! Tegnap lejárt a hét szűk esztendő, Születésnapom volt, mondjuk, […]

8 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Bízok

Igen fáj sikertelenségem, De tudom, rossz korban születtem. Bízok, majd lesz valahogy. Születhettem volna ez előtt, Pont száz évvel… sokkal ez előtt. Bízok, majd lesz valahogy. Úri világ volt… és kellemes, Magamfajta benne sikeres. Bízok, majd lesz valahogy. Ott számított ész, úri modor, Ki lehetett ugrani sorból. Bízok, majd lesz valahogy. Ma társadalom csak széthullik, […]

10 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Szép a huncut élet…

Szép a huncut élet, de Nagyon korog a gyomor. Neked lételemed-e, Az éhezés, a nyomor? Van, hogy a lélek is leragad, ha, válaszúthoz érkezel, És hogy jól választhass, beszélgess el magaddal, a lélekkel, Legyen reményed, hogy jól választasz, ne törődj a fékekkel. * A csontváznak csak A múltja hegedül már… Koponya hallja… Vecsés, 2014. november […]

8 visits
0 comments
Posted by
Posted in

Csak lebegek

A pokol délceg, Csak áll a kínpad mellett! Engem fektet rá. * Csak lebegek a lét felett És körülvesz a nagy ármány. Élem idegen életem, Nem is véd esőtől párkány. * Kemény göröngyök, Majd kívülről kopognak… Hamuvá leszek… Vecsés, 2005. április 28. – Kustra Ferenc – Versben és európai stílusú haikuban…