Fogyóban az életút… Most, így belegondolok… megy az idő, Mily’ gyorsan elmúlik élet… repülő. Elég sokat éltem, de ez csak egy részlet, Még élnem kell életet, míg tart a készlet! Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem, Évekkel hátamon élnem kell… hátra maradt életem, Az idő elmúlt, nem vár, csak úgy tovaoson mellettem. […]
Apám 1510. szeptember 25-én halt meg. Halálát a munkája és megrögzött hite okozta, miszerint a törökök ismét háborút indítanak ellenünk. Nagyszerű kovács volt, a környékbeli urak mind nála rendelték meg fegyvereiket, vagy patkoltatták meg lovaikat. Szép kis vagyont gyarapított, ám mindezt nem tudta kiélvezni a rengeteg munka miatt. Amikor nem volt megrendelés, ő nem pihent. […]
Szohner Gabriella: Őszi szonáta Többször előfordult már velem, hogy az emlékezetembe lopakodott egy-egy elfeledettnek hitt kép, egy mozdulat, egy hangulat, egy ember, aki valamilyen módon része volt az életemnek. Leginkább az ősz kell hozzá. A napsugár, ami előbb csak gyengéden rásimul a világra, majd lassan elhagyja nyári hevületét, fáradtan, bágyadtan már csak a delelőjén […]
Hétköznapi pszichológia… Van, hogy ami édes volt keserűvé, a sóvárgott gyűlöletessé Válik és ez már végleg javíthatatlan… De van, hogy az eddig hőn áhított, úgy vágyott, válik kerülendővé És Így e változások már… mind oldhatatlan. Ezen csapásoktól, a mentális probléma válhat elsőrendűvé. Vecsés, 2017. június 18. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én […]
széttörő álmok fontossági sorrend beletaposnak az érzelmeidbe talán ma ez az elfogadott trend törött gerinced sokkal jobb lenne csendes magányod szeretetre vágyik de akarják hidd nem vagy már fontos nincs helyed köztük éreztetik már itt és szemedbe nevet a főkolompos de lerázod magadról ezt a terhet bízol magadban sok mindent elérsz csendes mosolyod csak olaj […]
Legyél okos, bátor és vidám, hogy büszkén mondhassam az én unokám, igazi tündér, csodás kisleány, kit a teremtő a tenyerén hord…talán.
Rózsa Iván: Élettér Az ember terjeszkedik, térít: Ezért nincs már lassan hely, tér itt. Élettértelen létben már forma sincsen: Létformánk amorf káosz, alaktalan minden… Budakalász, 2018. november 4.
Rózsa Iván: Cogito ergo sum Gondolkodom, tehát vagyok: Terjeszkedni nem akarok! Embernek születtem, s annak maradok: Hiába hatalmon ember-állatok… Budakalász, 2018. november 4.
Rózsa Iván: Isten lény(eg)e Isten, merre vagy? Fel tudod fogni lényét? Vagy csak érzed Őt? Ó, emberi agy! Érzékeled lényegét? Vagy csak féled Őt? Budakalász, 2018. november 4.
Rózsa Iván: Örök Isten Ingatag lét-tudat: Isten, mondd, merre vagy? Biztos bizonytalan: Végtelen s kortalan… Budakalász, 2018. november 4.
