Úszik a szoknya, Lebben a szélben Úszik a szoknya, lebben a szélben halk zongoraszó kíséretében méla akkordok egy karcsú kézből szerelmes sóhaj a lélek mélyéből fehér tüllruha és csipkekesztyű bolondos illat, mi lett a vesztünk bódító illat, tavaszi zsongás, mézédes szerelem, az íze pompás hosszú séták az elhagyott parkban, szerelmes szavak versben és dalban s […]
Valamikor Valamikor hegyek között ébredt fel a lelkem, tovatűnt gyermekkort ez idéz fel bennem. Bércek és völgyek, erdő borította világ, szülőföldön apa nélkül nőttem fel, mint virág. Az erdőtől elhódított kevéske földön, keskeny völgyekben, parcellákban őrzöm Letűnt életem, múlt ifjúságom, férfivá érett kérges kezű álmom. Görbehátú hegyen, szétszórva aranyát, rengeteg munkával a boldogság vert […]
Víz fölé hajlik Víz fölé hajlik a szomorúfűz. Bágyadt lombsátor, nincs benne tűz. Az ég peremére hanyatlik a nap. Színe vérvörös, Bíbor, majd narancs. Itt az idő, mikor bennem is dúl az elem. Benső, öntörvényű, katartikus szerelem. Gazdagító elememmé vált a gyengéd, puha csók. Feledhetetlen tüneménnyé, mit a szám rád rajzolt. Tüzes, izzó, lelkesült […]
Zuhog az eső. Zuhog az eső, úszik a tömör Összegabalyodott felleg, Kopott rongykabátja feslik, Olyan hajléktalan-jelleg. Barna parasztszemek égnek, Néznék a Nap aranyzománcát, Olvadnának villanó kék színekbe, Éreznék a felhők nemes, szép románcát. A szürke föld szuszog, szendereg, Begörbíti fodros hátát, Hadd paskolja a bolond eső, Úgyis lepereg a lábán. Parányi rezzenések vesznek körül, Belőlük […]
A rideg valóság, mely nem akar látni A rideg valóság, mely nem akar látni, Álarc mögé bújik rettegve, mint a hold, Fénynél is tudsz jövődről szépet álmodni, De felejtened kell mind azt ami rossz volt, Becsukott szemekkel nem lehet haladni, Csak sérülést szerezni sebzett lelkednek, Fájdalmaid elöl messzire szaladni, A nincs után kapkodva üres kezekkel, […]
A fák alatt fájón sír a szél az éjbe A fák alatt fájón sír a szél az éjbe, Ahogy szerelmünk is, kínkeservvel kéjben, Valahányszor kérlek, megkísértlek, elfutsz, S mint vad menekülsz előlem, de mire jutsz Egymagad, nem kiváltságod az öröklét, Mondanám maradj itt, alig mindörökké, De lassan múlik a hajnalok homálya, Mint ahogy […]
Fent, a magas hegyen lakik a mormota, a szép hosszú telet ő végigaludta. Tavasz van, tavasz van, a gyomra azt jelzi, épp itt az ideje étel után nézni. Mormota mama morcos, mogorván morog, az eszed mindig a hasad körül forog. Hisz alig aludtál vagy hat-hét hónapot, előtte megettél jó néhány falatot. De a kis mormota […]
(10 szavas duó) Áruló az élet, mert másnak Dolgozott! Nekem nem. Kinek, másnak? Áruló az élet, genyóként Dolgozott! Nem nekem. Nekem csak árulóként! * (Septolet) Mit kaptam? Ostor Csattant rajtam Milliószor. Bűnhődtem más bűnéért, Más nyújtotta kezét A babérért. * Illetném létet sok jó szóval, De nem tudom, csak morgóval. Illetném létet vastag dicsérettel, De, […]
Rózsa Iván: Mária országában Mária országában legyen a szeretet az úr! Ott, ahol a vaddisznó az avar alól szarvasgombát túr… Ott, ahol sok ember embertársat piszkál, fúr… Ott, ahol szegény összeugrasztott magyaroknál épp járvány dúl… Ott, ahol korábban másképp zúgtak a folyók… Ott, ahol nyerészkednek most álszent széltolók… Ott, ahol még mindig van, aki csak […]
Az örök Istennő Varázslatosan szép Fekete-erdő, csodálatos kis Duna tőled eredő. Csurog a fodros hableány lelkesen, csobogva hömpölyög zöld réteken. Hegyek között kanyarog, elönt völgyeket, mindkét parton elbűvöli a tölgyeket. Lágyan iramlik medrében nőies vére, milliónyi vad folyó rajong érte . Útját kíséri szerelem, derű és bánat, kecses alakja senkinek […]
