Edit Szabó : Koronavírus . Koronavírus, hogy kerülhet a világba, boldogtalanság, halál, veszély jár nyomában, ki szabadított ki tégedet börtönödből, hogy felordítson minden ember a homályban, a rettegés és félelem is előtörjön ? . Ember azt gondolod, a vírus fog ölni meg, pedig már régen halott vagy a te lelkedben, messze elmégy a földön fekvő […]
Gurul, csak gurul a babszem… Szekere, kocsisa nincsen, egyedül gurul a babszem. Tegnap, hogy épp` oda néztem, láttam, hogy sír-rí a réten. Sírástól dagadt a bab-szem. Megszökött paszuly a szentem… Gondoltam, meg kell, hogy mentsem: felvettem, levesbe tettem. Megfőtt, hát bekaptam menten, ne higgye: senkije sincsen! Így járt a csavargó babszem…
Alig várom, hogy érezem tested, hogy hozzád bújhassak minden este. Oly jól érzem magam veled, melegség áraszt el minden fele. Mikor el kell, hogy engedjelek. Mikor el kell, tőled válnom reggel. Mikor csak az elmémben létezel, Rájövök mennyire is szeretlek. Oly jó veled élvezni a percet, Oly jó hozzád bújni kedvesen. Annyira szeretem illatod, oly […]
Egy szót sem szólt, úgy beszélt, Közben ragyogtak rá a fehér, éles fények, De ő nem látott fényt, csak mindenütt zenét, Amire boldog, könnyed tánca volt az ének. Mosolya lett minden csillogás, És ami addig szép volt, már semmit sem ért, Csak ő pompázott, ő és senki más, Éppoly gondtalan, mint aki sose félt. […]
A hajnal még nem szállt az ablakra, álmosan a kapcsolót kereste. Kattant ugyan, fény nem jött a hangra, a szobát sötét fátyol befedte. Hol a kijárat? Most merre menjen? Holmiját keresi tapogatva. Félelem szállt szívére e percben, innen ki kell jutni, kapkod csapva. Idegen hely, emlékezetére még semennyit sem támaszkodhatott. A tapogatás fura […]
Mi köti le ma figyelmét a világnak? Milyen újabb és újabb csapások várnak? Útnak indult egy vírusfaj irtó hada! Figyelem! Figyelem! Pusztító kór támad! Betegszik, pusztul az emberek garmada! Tombol a rettegés, védtelenség arat. Nyugalmat, valós biztonságot ki adhat? Nincs ellene anyag, mi tettlegesen hat, már a mozgásterünknek is határt szabhat, függetlenségre már senki […]
Az életet párban lehet tovább vinni, ehhez nőre és férfira van szükséglet. Alapjai ők a majdani családnak, így kínálva esélyt a sorsszerű létnek. Jut feladat külön, külön is egyedi, amit a másik, nem tudhat megoldani. Be kell ezt látni, tenni ellene nincs mit, fontosabb a tettet simulva méltatni. Magányban a másik a legjobb […]
A napfény már nemcsak vígan világít, az élvezhető ereje elcsábít. Fekete foltos a talajtakaró, de alatta az élet kicsattanó. -Mondd csak, te merre vagy? Kijutottál már? A felszínen éledezik a határ? -kérdi az ibolya a hóvirágot. -Várj kicsi, mindjárt látom a világot Fel tudom végre emelni a fejem, azonnal szétnézzek az avar felett. […]
Hirtelen jelentkezik legbelül, folyamatosan előre tódul. Kiválthatja bármi, észbe merül, vagy külső forrás, amire mozdul. Biztos, nem hagy percig se nyugodni, akaratát folyton végig viszi. A végpontig is képes harcolni. nem szándékozik másfelé nyitni. Működéséhez nem kér engedélyt, sokszorta megfékezni se lehet. Van eset, irányít a szenvedély, bezárkózik, célnak helyet keres. Időnként […]
Gondolkodtál már azon milyen érdekes egy madár? Elköltözik messze megy és néha néha hazajár. Gyönyörű szép tollait magasan lengeti nekünk, és mi csak bámuljuk ragyog benne szemünk. Bárcsak madár lehetnék én is, el szállnék és vissza sem jönnék, bárcsak egy kicsit, egy napra madár lehetnék. Be repülnék régi szerelem kapujába, megnézném mit tett velük az […]
