Posted by
Posted in

A csillagok járása

A csillagok járása Ha nyári derült este feltekintesz a csillagos égre Felrémlik előtted a mindenség hatalmas léte Élted a természet mily parányi része Mikor szerelmes voltam kedvesemmel a rétre kiosontam Kézenfogva bámultuk a csillagokat közös jövőnket tervezgettük Ábrándozva sóhajtottunk nagyokat A csillagok elképzelhetetlen távolságban Kicsiny földi létünk, nem létezhetnek velük arányban A Földön köztünk is […]

Posted by
Posted in

Juhász a bárányaival

Edit Szabó : Juhász a bárányaival . Beköszöntött a szép tavasz, út menti fák virágoznak, öreg nagy fa árnyékoltat, a zöld pázsit élelmet ad. . Világoskékben virít az ég, nincs már árnyék csak fa mentén, juhász őrzi bárányait, kutyája hű, várakozik. . Gyökerek közt helyet talál, neki dönti a derekát, ősz fejének kell pihenés, tárogató […]

Posted by
Posted in

Világok közt

Ethereum, bitcoin, online részvényesek Most tépjetek egy nagyot a piac fájáról, E különös fogalmak végre értelmet nyertek, Elveszik a terhet a valóság válláról   Metaverzum, hozz el egy szebb világot nekünk Social Distancing, vírus, – és járványmentest, Hadd létezhessek, vehessek és eladhassak Lélegezhessek, éljek életet, nekem kedvest   Hozd el amit ez a felsőbb valóság […]

Posted by
Posted in

Szomjas a bivaly

Szomjas a bivaly   Utaztatok már vonattal a Bakonyon át? Nekem csak egyszer adatott meg, Porva-Csesznek volt az útirány, és mivel tavasz volt, nem mindennapi csodában volt részünk. Az emelkedőkkel tarkított, vadregényes tájon sok-sok kanyart véve futott a vonat, a hegyoldalakon épp javában nyíltak a vadcseresznye fák: hófehérbe öltöztetve a tájat. A gyönyörű tiszta időben […]

Posted by
Posted in

Történetek a múltból

Egy esős vasárnap délután – amikor Misi nem tudott a kertben dolgozni – természetfilmeket néztünk a tévében. Éppen a vízibivalyokról volt szó, és arról, hogy a múlt század közepéig még Magyarországon is tenyésztették: végtelenül igénytelen, még a sást, a nádat, meg a mocsári füvet is megeszi. A „szegény ember marhájának” is nevezték, és nemcsak a […]

Posted by
Posted in

Lenyugvó fény

Edit Szabó : Lenyugvó fény . Múlik az élet,kemény tekintet mered maga elé, a parázs sercen, rózsaszín álmok már rég a múlté. Kucsmája fején,fekete fény új még, ám szakálla,bajusza hófehér, az idő múlása ősz végére ér ! Mély ráncok vágtak arcán utakat, tudta,hogy eljön,nem várakoztatja, szívében érzi,lassan eléri az idő vasfoga is könyörtelen, megfogja érzés,lassan […]

Posted by
Posted in

Együtt

Együtt! A szarvasoktól végig az elefántokig Együtt vándorolnak erdeink vadjai Vigyáznak egymásra és kicsinyeikre Együtt vigyáznak életükre, élelmükre Úgy valósul meg az Úr terve Hogy a terészetben az ember is Érezze magát a veszélytől védve Hogy összefogással a bajt megelőzze Ha a nemzetek erőszakos egyesítése Megfosztja önállóságától, szabadságától Bábujává válik világuralmi törekvéseknek Pusztulását okozhatja az […]

Posted by
Posted in

Néhány verses próbálkozásom (a Verslista tematikus belső pályázataira születtek)

Tűnődés Covid idején (Feladat: minél többször használni   F+F betűs szavakat)   Fonákjára fordult egy éve az életünk, Maszk nélkül utcára se nagyon léphetünk. Nem vár ránk a boltos: rendelj telefonon. Elmarad rendezvény, nem lát már a doktor, Furcsa félelem az, ami lelket rombol. Távgyógyítás, távkapcsolat, neten a múzeum A színész még filmet forgat, de nincsen […]

Posted by
Posted in

Köszönet és hála

Rácz Anita: Köszönet és hála Rímbe szedtem egész életemet, mert elmondani, talán így könnyebb lehet… Elmondani, hogy mennyire hálás vagyok, hogy boldogon vártátok azt a napot, mikor egy újabb lélek megszületni készült, mikor még azt sem tudtátok, ki lakik ott belül. Mégis úgy vártatok, mintha ismernétek, s egy szép téli napon végre megérkeztem. Üvöltöttem, bömböltem, […]

Posted by
Posted in

Óda a megtört természethez

Óda a megtört természethez Egykoron zöldellő, büszke lombú erdő, te titkos sűrűség, te vadakat rejtő háborítatlan vadon, Földünk tüdeje, ki egykor a fél bolygót beterítetted! Évszázados, délceg fákat ringattál öledben, a madarakat, szarvasokat magadból etetted. Kapott minden javadból ember, növény, állat, s a mi rút fajunkban mégsincs semmi hála. Valaha érintetlen, hófödte hegycsúcsok, büszke bércek, […]