Rózsa Iván: Álom (Haikuk) Álmok álomban; Ez a való valóság? Nincsen frusztráltság… Rémisztő helyzet, Ha rémálomból rémes Világra ébredsz… A lét kapuját Hisz álmok keresztezik: Mi van odaát? Odaát való, Mi idebent csak álom: Legyünk itt és ott! Kint, fent, lent és fent: Rémálomból zuhanunk Álomvilágba… Letisztult álom Után (ön)magadhoz térsz: Magadra találsz! Álmokat törtél, […]
Álmos délután Álmos délután csókolom a kezed, Ölelő karokkal téged köszöntelek, Oly szép a szád, itt érdemes megállni, Ránk köszön a szerelem, érdemes bevárni. Csók virágozzon édes ajkadon, Hűség óvjon téged minden hajnalon, Jó szagúan, ábrándozva fürödjön a lélek, Mártózzon a szerelem édes tengerében. S ha ringó csípővel jön feléd Ámor, Ne fuss el előle […]
A konyhában a tűzhely mellett órákon keresztül tudott guggolni. Ezt, csak ő tudta megtenni. A hátával a falnak dűlve, kezét kér térdére téve.( Már tudom, ez a jóga ülés.) Csodáltam, hogy nem fárad el. Volt, mikor mellé telepedtem, hogy én is kipróbáljam. Öt percnél tovább nem bírtam. A lábam elzsibbadt és mindig négykézláb álltam […]
Lelenc voltál, de Hazahoztunk, családba. Szép együttélés. * Egyetlen barát! Haláláig hűséges. Viszont szeretet. * Hajnal, harmatcsepp. Szőrzet. Napsugár szárít. Ne félj, lesz kaja. * Lábad elvinne, Érzed várnak csillagok… Egy család vagyunk. * Mennél, de hová? Körülmények kötöttek. Maradj, jó együtt. * Szabadság álom… Itt nálunk az otthonod. Udvar… végtelen. * Láncot nem szeret. […]
Kedvesem a vágyam, már biz’ ám Elhatalmasodott Dorinám. Mindig ábrándozok, Lelkemben harcolok. Ha közelben lennél, imádnám! Kedvesem, élvezném szépséged! Vágyom én a nyílt közelséged. Mindentől félnélek… Óvón ölelnélek… Naponta csókolnám a kezed. Kedvesem, beszélni jó volna, Párosunk nagyokat sétálna. Kart, karba öltenénk, Szerelmetesekként! Tavasz, padon, jó élmény volna! Kedvesem, reggel kávézhatnánk, Délben ebéd, majd bort […]
Oly régóta ismerlek, most elmondom, néked szeretlek. Mindenhol szív reppen, hirdetve a szerelmet. Ajándéktárgyak mindenfele, rózsaszín fellegbe tekeregnek. De én másként szeretlek, másként vonzódom érted. Mikor megláttam termeted, mikor illatod keringet. A szívem majd ki eset, a vágy testem melege. Mikor érezlek s látom tested, kívánatba merengtek a percek. ujjaim zsibbadnak vár rád a […]
Edit Szabó . Aludni kéne már . Piros fényben tündököl az ég, hajnal felé majd barangol a szél, kerek Napnak búcsúznia kell, mert holnapra már új útjára lel. . Nyugat felé oly gyorsan halad, aludni tér a földi pillanat, megszokott napi tevékenység, ember s állat mind bevégez célt. . Kert alján a szikla magasán, felreppent […]
Mester a Mesterek között. Csippola szakállal Mester diplomával Hatalmas elánnal Csábos mosolyával Kivasalt gatyával Nyájas fintorával Gúnyos pofájával Felszínes tudásával Szemérmes mosolyával Nyakatekert csúsztatással Pitiáner kajánsággal Ármánykodó bujasággal Extravertált nyájassággal Felelőtlen falánksággal Egyszóval: Mérhetetlen Orbán fóbiával.
Rózsa Iván: Tragikomédia Hány ezer éve hazudják a történelmet? Hány ezer év óta hülyítik az embereket? Haladt előre a világ, vagy csak helyben döcög? A Jóisten is már csak rajtunk, földlakókon röhög? Budakalász, 2020. február 7.
A szokatlan nyüzsgés elkezdődött megnövekedett pulzusszám alatt. Több ismeretlen cucc is előjött válogatásra várva itt nyaggat. Mikor a vevő mondta, megveszem, a szó kifejezetten kárpótolt. Az izgalom átjárta a testem, a lelkem rendületlen ficánkolt. Az új lakásba kacat nem mehet. Kidobom az összes vacak rongyot. Közben nem tudom, hogy ébren lesek, vagy álmomban […]
