Posted by
Posted in

Aratásidőben vagyunk

Búzakalászok Már tele. Meghajolnak. Aratásidő. * Zöld hegyek alatt, Sárgás gabonamezők… Aratáskezdés. * Búzatáblák már Sárgulnak, jön aratás. Nagy hozamremény. * Eljött az aratás idő, búzaföldet a nyár aszal… Kaszások örülnek, segítség: messze zeng a munkadal… Az életcsónak ring a búzaföld lágy hullámain, Marokszedők mennek hátul a kaszások nyomain… * Meleg, langy szellő Leng az […]

Posted by
Posted in

Már nem fáj

    Már nem fáj, s nem könnyezem. Csak valami belement a szemembe. Pedig nem vagyok messze tőle, De szívemben feltörtek az emlékképek.   Ott áll a járda szélen, s vár reám Csak egy lépés választ el tőlem s indulnák, Mire indulnák felé apró léptekkel, Oda lép egy lány s megcsókolja kedvesen.   Nem sírok […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csend-trilógia

Rózsa Iván: Csend-trilógia A csend Oly letisztult csend Van bennem és ott fent, de… A világ zajos… A zene A zene bennem Csenddé válik csendesen: Hallgasd, kedvesem! A boddhiszatva A boddhiszatva Csendjét mikor éred el? Senki nem felel… Budakalász, 2018. július 28.

Posted by
Posted in

Aratáskor

Európai stílusú Tankában írta meg a szerzőpáros… Gabonamezők Lágy illata terjed szét! Szél-zene suhog. A motorja csak berreg, Búza alatta serceg. * Kalászos búza, Napernyő kéne, de nincs! Napsütés, élet. Számos kalász felrepked, Az árokban megreked. * Szökkenő száron Kalász, jó nagy magokkal. Nagy búzatábla. A füst fölötte lebeg, Piros teste megremeg. * Nyár, csak […]

Posted by
Posted in

Csak egy szál virág az emberi élet

Csak egy szál virág az emberi élet A jó földet az Isten adta minden teremtménynek Ide várja vissza,ha földi útjai végetérnek Az anya méhében ,mint egy szál a pipacstengerben Édes álmokat szül az izgatott szülőben Látja dicsőségben, karrier fényében Az aranyborjú tálcáján celeb-képében Ám alig lát benne unokáknak sorát Inkább az életnek könnyebbik oldalát Ritkán […]

Posted by
Posted in

Búcsú a magyar Himhusztól

Búcsú a magyar himnusztól. Ha parancsszóra megszünnek a nemzeti határok Ha büntetendővé válnak a keresztény vallások Ha uralkodó eszmévé válik a liberális álom Kiforditva erkölcséből csak az embertelenséget látom : Az erősebb eltaposhatja a gyengébbet Hogy végleg meggyilkolják a nemzeti létet Ezért búcsút inthetünk a magyar himnusznak

Posted by
Posted in

A kezdet

A kezdet Lásd: X megszületve. Mint a száradt vízcsepp? Szétbomolt porszemcse? Hát nem, robban-csillag űrfehér magasban összes kozmoszt izza földagyat növeszti Csendnek halott arca visszatükröződve és ki bátran mosvs és világosodva tessék, nevet-kacag X-nek éppszületni megtörténésében. Minden egyes percben. Örvend X-nek fényem. Lelkesen vihogja, hatol rajta által. Vissza is csapódik. Örvend neki tüzed és te […]

Posted by
Posted in

HAIKUK tőlem válogatás nélkül

A föld mélyében (is) tűz dohog, míg békésen termi kenyerünk. * Égig érő fa koronáján csillagok – álmot sző a csend. * Fényes tó partján némán bámul a béka – bűvöli a hold. * Kései virágzás – a természet ábrándja – csak szemnek való. * Hallod? Magányod kertjében egy madár most csak neked dalol. * […]

Posted by
Posted in

Aratásidőben…

Ez bizony, már történelem… Buza táblán az arc barnára barázdul, Fáradtságtól kasza, erre-arra rándul… Buza táblán az arc barnára barázdul. Nap Fénye Bőrt színez. Sós csepp cseppen. Arany kalász dől. Kezekben kasza suhan, Arany kalász földre zuhan. Napsugár éget patetikusan. * Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak, Hajnal óta aratnak, fáradtságtól nem pironkodnak! Kaszások […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fogyasztói társadalom

Rózsa Iván: Fogyasztói társadalom Vakáció Egész évben másoknak szolgálsz, hogy szabadságra mehess, amikor is végre téged szolgálnak ki… Szabadidő Szabadidődben kikapcsolódsz, pihensz, és erőt gyűjtesz a túlélésre, hogy kibírd a munkád, a kollégáid, a stresszt. De mikor van időd az alkotásra? Van rá egyáltalán igényed? Fogyassz! Dolgozz, hogy ehess és vehess! Fogyassz, hogy másnak is […]