(Bokorrímes) Csak bámulok és megeresztek egy sóhajt, Nézem mások szerencséjét, merengek rajt’. Kimondanám, de már elsírtam az óhajt. (Senrjú) Millió sóhaj Égbe száll, nincs ki hallá… Meghalt óhajok… * Kimúlásához szikrát sem fárasztom magam, Pech a hóhérom, ki kitekeri a nyakam. Hiába is inspirálom ellene magam. Ó, te konok ősz! Fagyod, testem hóhéra. Tudd, lelkem […]
Edit Szabó : Fagy – Haikuk . csillagként ragyog, napsütéssel ébrednek reggeli fagyok . hulló hópelyhek dérlepte faágakon hozzák a fagyot . tél szava megfagy, bosszankodnak az ajkak, nem beszél a tél . fagyos reggelek új ébresztőt jeleznek, télről regélnek
Edit Szabó : Hol késik már a tavasz . Szőke leány szeme fénylik, ablakon át messze tekint, ki a széles nagyvilágba, hisz a tavaszt már úgy várja. . Nyíljanak a szép virágok, fák hozzanak új zöld lombot, nőjenek fűk réten, mezőn, daloljon madár az erdőn. . Kora hajnal napfény süssön, sárga fénye szétterüljön, ébressze a […]
Edit Szabó : Víz szeretnék lenni.. . Ó, ha vízcsepp lehetnék, boldogságban merülnék kis pataknak sodrába, végig folynék országban. . Patakból a folyóba, adakozni oly sokat, életérzést halaknak, vízparti madaraknak. . Napsütésben felszállnék, felhőkben gyülekeznék, esőcseppben a földre hullanék,mint a könnye. . Megöntözném a zöldet, belebújnék a földbe, gyökereket itatnám, bő termést hozzanak ám. . […]
Az égen a felhőség úgy néz ki, mint egy lötty, lassan. Összetöredeznek a felhő alapok, szegélyek… A sötétedő alkonyat, árnyék dús, sejtelmes fényei Csak jőnek, beterítenek, mint az idő másodpercei… Én, mint hullócsillag, nézem a hullócsillagokat kihunyni, Próbálom, végtelen elmúlását, véglegesen elfogadni… Képzelek egy másik világot magamnak… ezt, ki tárja elém? Ahol nincs kín, félelem, […]
Poéta a lövészárokban… Hómezők fény-káváját nézegetem kint az őrségben, Szeretnék még majd, létet beteljesíteni egészben… Így éjfél után már, könnyen veszek mindent… legényesen! Csizmám ócska bélése rég elkopott, Annyit sem ér már, mint egy ingyen kokott! Eszembe jutott, hogy otthon írtam én verseket, Egy nagyobb kockás füzetbe, régebben tele lett… Precíz, német géppisztolyomat közben megnézem, […]
Magyar vadászpilóták a keleti fronton… ’41. július hó tizenkettedikén a „Ricsi” század Harcba indult, a közel felderítők oldalán… le nem marad. A „CR-42” –s gépek ósdiak voltak ugyan… de, a levegőben marad… Felszállás tízkor, levegőben körözés és találkozó. A bombákkal megrakott „Sólymokkal” ott volt a találkozó. Mikor már mindenki ott volt, kialakult így a kötelék […]
II. Világháborúban: bevetés a Földközi tengeren… A Földközi tengeren régebben őr-járatozó U-311 számú tengeralattjáró Parancsnoka, H.D.F. von Tiesenhausen tengerészfőhadnagy. Nagyon is gyakorlott volt. Látcsövében meglátta a közeledő flottaköteléket… annak a végzet volt! A hadműveleti naplóbeli bejegyzés, Teljesen hiteles és ez maga nem kevés. „Negyvenegy, november hatodika. Tizenhat óra. Derült idő, enyhe szél, kis hullámok, egy […]
Erdő szélén folyik át egy szelíd kék folyó cseppje oly illanó hallod,mit muzsikál szereted a dallamát cseppje oly illanó viszi,a hegy üzenetét este mond el mesét cseppje oly illanó ringass engem,kék folyó aludni öledben volna jó kedvesem,szerelmesem.
Versben és haikuban Tábortüzek fénye akkor nem világított az égre, Mert azt látták volna és akkor az életeknek vége! Mikor írtak halványzöldes színű tábori levélre? Melegedés nélkül a húsuk szinte lefagyott, Tudták, a muszka lövész vastag pufajkát kapott. A vaksötétben csak a hó fénye világított, A sok harcedzett… bánatkönnyeket potyogtatott. Másnap már a világosban, harminchét […]
