Posted by
Posted in

Csillagsors

Csillagsors A Nap vörös homályba tűnik el, s az égen gyűlnek körbe csillagok, megannyi távol, egy nagyon közel, akár egy tűzmadár, ahogy lobog. Esthajnalcsillag az, mi ott kigyúlt, a fénye oly sziporkázón ragyog, jövőnket fényli, s mégis benne múlt, ahogy szerelmünk féltve ácsorog. Mi kéz a kézben lassan andalogtunk, és néztük egyre azt a csillagot, […]

Posted by
Posted in

A fiatalság titka

             Levegőbe parazsat/ Hintegetsz és darazsat,/ Illatot s zenét!                                                                                 (Tóth […]

Posted by
Posted in

Telihold fénye

Szabó Edit : Telihold fénye Sötét az éj,fény világol ablakon át a lakásból, ajtó mellett szürkés kékben hallom, messziről zenélnek. . Felhők suttognak a széllel, előbújnak gyenge fényben, kibukkan a vén kerek Hold, sugarával körbe lohol. . Bekukkant a felhők közé, meglesi a nagy fák tövét, éjszakában fehérsége lakásokba is betérhet. . Álmodban megsimogatna mintha […]

Posted by
Posted in

NÉLKÜLED

Addig élek még szerethetlek én Nélküled nem kell a mindenség Nélküled nem vagyok, nem élek Szívemet hagyom, sebezze az élet Hagy fájjon, tűröm csendesen Ameddig szeretlek csak addig létezem   Blažekné Benik Mária Minden jog fenntartva !

Posted by
Posted in

A szörny ébredése

A szörny ébredése Az éjben úszó városok fölött ragyognak csillagok és álmokat terítnek, miközben fordul át a Föld, a hajnal pírja testet ölt és lassan minden ébred. Az álmos csend már elköszön, s a gyorsvasút sikongva jön, tejeskocsik zötyögnek, a boltos nyitja ajtaját, az újságárus is kiállt és rikkant egyet éppen. Elindul ím a villamos, […]

Posted by
Posted in

Stefi

Ó, Te drága picikém, Stefi, A vágyam mindig készenléti. Már padon ülhetnénk, Kuncogva nevetnénk… Simítanám kezed… isteni! Teliholdat, ó, ha már látnám, Benne sziluetted, láthatnám. Van egy erdei pad, Néznénk vad, hogy halad. Erdő padján, kezed puszilnám. Nagy belőled, valós hiányom, Pótold ki kérem, erre vágyom. Érzelmek fűtenek, Feléd nem hűtlenek. Éreznéd már izzadtság szagom… […]

Posted by
Posted in

Nappal szemben

Edit Szabó : Nappal szemben Darumadár kopár földön, majd szétfeszíti az öröm, szemben áll a kerek Nappal, benne éled a diadal! . Fehér szárnyát kifeszíti, ledér vágyát édesíti, narancs színben lemenő Nap, hatalmában nincs erős vad. . Felszállnék a magas égbe, Nap fényének közepébe, ékes szárnyam, hosszú lábam, végtelenség minden vágyam. . Arany napfény tündöklése […]

Posted by
Posted in

Te számodra az öröklét…

Tudod, kérlek, ha egész éltedben rendes voltál, Családot, barátokat szeretted, imádkoztál, Akkor majd megadatik Te számodra az öröklét… Mindenki szívében tovább élsz… ez az öröklét. Vecsés, 2012. július 22. – Kustra Ferenc József

Posted by
Posted in

Nem voltál ott, velem…

Az erdő elhagyatott részén, Mondhatnám, hogy elbújtság ölén, Találtam korhadt, régi kis padot, Alattam roskadt és hanyatt vágott. Édes csillagocskám, Neked mondom, úgy hiányoztál, Mert ha ketten lettünk volna, és Te is hátasoztál Volna, a nagy kacajban látnám, nem is riadoztál. Elhagyott ez a környék, és vizes, mert éjjel esett, Ettől még persze nem vagy […]