Szohner Gabriella: Hosszan tűrő szerelem Maricának aprócska gyermeki életéből nem hiányzott semmi. Volt anyukája, voltak nagyszülei, nagynénjei. Tatuka és Mamuka gyönyörű meséi, játékai, óvó szeretetük első unokájuk felé megszépítették a kicsi leány életét. Anyjával délutánig az oviban volt, a többiek pedig kitöltötték a napok maradék részét. Amikor este mind együtt voltak, ő odabújt Mamuka […]
Duó Ez kék, az zöld. Ez lég. Az föld. Ez fűt, az hűt. És mit? Az űrt. Az én, ez mi. Elém semmi! Ez jó, az jobb. Ez jő. Az ott. Ez új, az ős. Egyik? Másik? Összes erős? Ez egy. Az sok. “Én hegy vagyok.” Ez még, az már. Hát mégy? Ki vár? Ez […]
A biztos hit Valaki megy. Valaki jön. És nem is egy, át a ködön. Vala jó. Valami él. Valami van. Ül és feláll az ágyunkban. Dala száll. Valami szép. Valami rút. Fessed meg-kép! Itt van az út. Falra írsz? Valamit már! Valamit még! Hiába fáj, el sosem ég. Van a: mit?! Valahol itt, valahol fenn. […]
Menni! Menni… Menni. -Akarom- 1. Pedig ezt akarni nem kell. Keleten-nyugaton a fal kelletlen talán, de súgja: “Meddig hogy tovább még vártok?” 2. A falon piros szín, írás: “Rajtam át óhajt’sz-e jönni?” “Hagyjam, hogy eltörjed téglám?” A vakond emelte itt fel. 3. A lakó fellázad, íme: veri az ablakot, ajtót Neki jó. S falból nyílt […]
Künn a természetben… (3 soros-zárttükrős) A réten állva nézem az erdőt, ott a kicsi szellő, lombokból lifeg, Nézem, de nem látom az erdei manókat… az ő lelkük vajon rideg? A réten állva nézem az erdőt, ott a kicsi szellő, lombokból lifeg. A Madárka, vándorlásra Vágyik már, Hogy erdőt lássa. * (bokorrímes versszak) Hallom a ratata […]
Tündérkertben éltem életem. Kicsengettek. A nyári vakáció kezdetét veszi. Tódul a gyermeksereg az iskolák kapuján Szines virágcsokrok mosolyognak tanáraik karján Az emlékek szárnyán lassan messze járok Büszkén mutogatom kitűnő bizonyitványom Drága szüleim kezét fogva az országot járom Pöfögő,zakatoló vonattal, gyalogszerrel Jövőt fürkésző csodálkozó szemekkel A politika a családot is békéjéből kirepitette Mig megpihenni hagyta az […]
Megújulás (Fortunához) Virágzik a mandulafa, a tél jege enged, fagyos kedvem szétszórom a széllel, ne szorítson ölelése engem. Csalódásból sok gyűlt össze szívem rejtekében, barátságból sok veszett az idő tengerében. A barátság hiú ábránd, elveszett idő. Jó kedvem nem szállt el, csak belepte a hó, zordságom megtörni nem képes a tavaszi szellő; […]
Rigoletto Színész vagy, kinek játszani kell. Szerepet. Pojáca légy, nevetnivaló? Gúnyos vagy meghunyászkodó fenegyerek? Hatalmasok előtt megfelelni, vigyázni minden percben, hogy rosszat ne mondj, tudva, hogy bármikor beléd rúghatnak, s mondhatják: Takarodj innen, bolond! Néha együtt mulatsz velük, várják, hogy kacagtasd őket, máskor el kell bűvölnöd az ünneplő népet s a […]
Álom és valóság Nagy a világ. Mit gondolsz, gyermek, miből áll? Csodákból, vágyakból építesz palotát, míg szemed anyád szeme tükrén keresztül egy másik világba lát. Borzalmas boszorkányok, szárnyukat suhintó angyalok, kópé ördögöcskék, bolondos suhancok, erőskezű vagy éppen balga királyok, kik hintik az igét és a malasztot. Törpe hadvezérek, kik lovukon hatalmasnak […]
Cserkésztábor Bizonyára sok szülőnek jelentett gondot idén is a nyári vakáció. Probléma elhelyezni a gyermeket, mint ahogy a rendes napi étkezést megoldani, és értelmes programról gondoskodni sem egyszerű feladat. Nyugtalanságra ad okot, ha felügyelet nélkül van, mert bár kétség kívül sok és hasznos dolgot tanulnak az iskolában – messze többet, mint annakidején nekünk, vagy […]
