Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Meccsek a születésnapomon

Rózsa Iván: Meccsek a születésnapomon Érdekes, születésnapomra, május 27.-dikére esett tavaly is, idén is a Honvéd és a Videoton párharca a focibajnokság végkifejleténél. Ám ég és föld volt a két meccs… Tavaly Kispesten, az utolsó fordulóban dőlt el: a két csapat közül ki lesz a bajnok? Egyfajta bajnoki döntőnek is beillett a találkozó. És 1-0-ra […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ki szüljön kinek?

Rózsa Iván: Ki szüljön kinek? Paradoxon: olykor az szaporodik, akinek nem kéne; akinek meg kellene, nem… Van, akinek öt gyermeke van; másnak meg egy sem… Mi az oka? Az anyagiak? Nem biztos, hogy csak ez lenne a szempont. Skandináviában például kevés gyermek születik, Afrikában viszont sok. Túlzott felelősség-érzés, illetve felelőtlenség? Önzés? Pedig szerintem, akinek nincs […]

Posted by
Posted in

Magyar az én hazám

Edit Szabó : Magyar az én hazám Magyarország a születésem helye, magyar nyelven tanultam az életem, kicsiny falumból messzire jutottam, mindig hazulról vittem a jussomat. Bejártam sok táját és vidékét, megláttam boldogságát és szépségét, városok csodáit és emlékeit, hányszor csodáltam míves remekeit. Várak, minaretek macskaköveken, varázs minden az eleven szemekben, múzeum és kiállítás képein múltunk, […]

Posted by
Posted in

mézbe mártott…

“törékeny nyakcsigolyád roppan guillotin-fogsorunk alatt.” (Baka István: Rekviem-töredék) mézbe mártott vaskos hajókötél úszik a légben az orrod előtt csendben tétován nyalakodni jöttél de most sem éred el mint azelőtt de álmodni jó a vetett koncról mit onnan hol sok van dobnak eléd és fentről a híres magas polcról nem látszik hogy küzd vagy szenved a […]

Posted by
Posted in

Kókadt kankalin

Akai Katalin      Kókadt kankalin   Kókadt kankalin kelyhét kibontja, Esőre éhezik, levele, és szirma. Hajnal harmatja életre kelti, Napsugár csókjára, magát illegeti.   Zümmögő méhecske körül udvarolja, Isteni virágpor ezért a jutalma. Végre tavasz van, megújul minden, Csicsergő madarak hazatérnek szépen.   Zöldellő zöldmező, zizzenő parti fű, Szélhárfa hangjára virágot ültetünk. Szép nárcisz bólogat, […]

Posted by
Posted in

Orpheusz tanítványa

Valerij Jakovlevics Brjuszov: Orpheusz tanítványa Bűvölten strófák varázsában, Szélben szálltak a verssorok, Szerteszét hordja a pusztában, Hol alszanak a pásztorok. Echóval rímmel feleseltem, Szurdokokban, erdő-csendben, Szonett-koszorúkra is leltem, Tó-hullámban, móló-verten. Hálómba fogtam tenger zaját, Új balladák ütemére, Boldogságot, hegyek bús szavát, Ős-mítoszok örömére. A főváros vad nyögésében, Mikor minden zeng, zsong és bong, – Játszik […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tehetetlenségi nyomaték

Rózsa Iván: Tehetetlenségi nyomaték A jó kozmetikus hipp-hopp megszünteti a pattanást, a ragyát: De az Idő kíméletlenül görgeti maga előtt saját magát… Az ügyes plasztikai sebész eltüntetheti időlegesen a ráncokat: De az Idővel szemben csak elvesztheted tehetetlen harcodat… Budakalász, 2018. június 5.

Posted by
Posted in

Igazi és Majdnemolyan

Szohner Gabriella: Igazi és Majdnemolyan Placcs! A krokodilbőr táska egy csomó más tárgy halomba rakott kupacára érkezett. Valamikor igazán szép lehetett, zöldes-barnás bőrén csillogott a napsugár, alakja, csatja mestermunkáról árulkodott. -Na de kérem! Micsoda bánásmód ez! Kikérem magamnak! – kiabálta. Alig egy perce még régi, megszokott, kényelmes helyén lustálkodott a ruhásszekrény felső polcán, ahová valamiféle […]

Posted by
Posted in

Tél, reggel!

Tél, reggel!   Tél, reggel? Felzúgó hótücsköt szemvesztett bagoly kap meg.   (P. D.-strófa, sok munkát adott)   Ugyanez haiku formájában:   Hótücsök   Felzúgó tücsköt télies reggelen megkap szemvesztett bagoly.