Posted by
Posted in

Elsodor az élet

Az élet bárhová sodorhat, Nem tudhatod merre visz az út, Ki köthetsz a poros pusztában, Mely számodra ismeretlen. Nem találod a helyed, Falba ütköztél, Az élet, rossz helyre sodort, Nem tudta, hogy utálod a port. Ne az életet hibáztasd, Elindultál csak úgy a világban, Azt gondoltad, egyszerű lesz, De az élet sosem könnyű, Ettől nem […]

Posted by
Posted in

Miattad sírtam

Miattad sírtam most utoljára, Az emlékek margójára, Ebben benne volt minden, Boldogság, s a bánat, Mely újra megtalálhat. Sírtam mert jól esett, Kiengedni fogságból a könnyeket, Legyenek szabadok, Hiszen én is szabad vagyok, Lesznek még boldog napok, Kire nincsen szükségem, Járja az útját nélkülem. Most már te is ezt teszed, Egy senki vagyok neked, Vagy […]

Posted by
Posted in

Ne Add fel soha

Ne add fel soha Akkor sem, ha az élet mostoha, Én is voltam lent, Mikor semmi nem ment, Mert nem küzdöttem, Folyton csak bezárva éltem, – És úgy gondoltam rossz ez az élet, Semmiben nem láttam a szépet, Lenéztem saját magamat, Azt gondoltam nem vagyok képes Semmire, Csak szomorúsággal voltam tele, De egy napon ez […]

Posted by
Posted in

Nem vagy Olyan mesze

Messze vagy tőle de nem oly távol, Utolérheted őt bárhol, Érezned kell, hogy ott van veled, Érezni ahogy megfogja kezed, Megérinti arcod, s rád mosolyog, Most már nem imbolyog. Mert érzi jelenléted, Bármit megtenne érted, Meg is teheti mert képes rá, Anélkül, hogy tudná, Érzi csupán mi rejlik benne, Tudja anélkül, hogy bármerre Veled van […]

Posted by
Posted in

Veszélyben a föld

A föld azt kéri gondolkodjunk, Tovább már ne romboljunk, Inkább védjünk, óvjunk, Vegyük már észre magunkat, Ne egymással vívjuk harcunkat, A föld jelzést mutat. Eltörli a múltat, Mert semmibe vesszük őt, Ő is egy alakot ölt, Érzi a rengéseket, De nem tesz fel kérdéseket. Viharok, s jég károk, Ez jelzés nem átok, Jelzés mely azt […]

Posted by
Posted in

Romos Ház

A ház oly romos, Minden tiszta poros, Sok minden történt itt, Mely házat az idő rommá tett, Nem sok élet van már benne, Mintha nem önmaga lenne, Mintha csak a lélek tartaná, Szenvedés hallaná, Szépsége elmúlt, Biztonságot nem nyújt, De mégis áll még, Míg bírja a fala, Nem tudni meddig, Lehet, hogy ma estig, Mit […]

Posted by
Posted in

Változás Nélkül

Nem attól félek, hogy a világ véget ér, Mert a világ mindig él, Változik az idő és a tér, Ez most is így van, Egy nap hamar elillan, A másnap gyorsan itt van, Mintha minden ugyan ez lenne, S a természet semmit sem tenne, Itt vagyok e világon, Mely túl van a változáson. Csak egy […]

Posted by
Posted in

Egy hajnali óra

A felkelő nap első sugarai csillantak még csak fel, a növények levelein összegyűlő éjjeli harmat cseppjein. Szinte minden ember aludt még a környéken. Mindenki, kivéve egyet. Az utcák kihaltak voltak, se autó, se járókelő nem járt arra. Senki, leszámítva egy ázott, kóbor ebet, mely fázva, s reszketve, a jobb mellső mancsára kissé sántítva bicegett át […]

Posted by
Posted in

Leültél az elesettek mellé?

Nem az számít álltál e a nagyok mellett, Ott voltál e az elesettek mellett amikor kellett, A nehéz és szorult helyzetben , Ők is lennének a helyedben, Fent a nagyok között, Hol csak mosoly, s kacagás van, Te is lehetsz az elesettek táborában, Nem csak a nagyok világában, Állj ki azért aki elesett, Volt, hogy […]

Posted by
Posted in

Föld felett

Ott állt meg ahol belátja e földet, Rétet, Mezőt, Hegyet, Völgyet, Sziklán áll mely bizonytalan, Félelme teljesen elillan, Biztos magában, Nem fél e világban, Nézi a földet mely sebes, Forgatja, s tisztás keres, Az idő is oly tiszta, Az ózon is vonul vissza, Csend és nyugalom mindenütt, Az idő most lehűlt, De figyelnie kell mi […]