Egész évben szeretni Nagy hangzásokkal, hamis a mondás, Karácsony jön, szeressük hát egymást! És a többi napon mit csináljunk? Ne szeressünk, vagy csak imitáljuk? Háromszázhatvanöt nap az évben, szeretni akarok, nem csak a fényben. Adok szívemből, adok lelkemből, semmit nem várok érte senkitől. Mégis visszakapom, mert szeretek, a napoknak értelme van veletek! Majd ha eljön […]
Szivárvány Az eső utáni horizonton, szivárvány tündököl az égbolton. A körívét szívesen bejárnám, még a magas lépcsőit is megmásznám. Színeibe belekapaszkodnék, ott egy kis időre vele lennék. Szebbnek látnám a földi világot, meglátnám a tengernyi virágot. Körívére erős hintát kötnék, a szellő dobálna úgy hintáznék. A felhőket tenyerembe fognám, az esőcseppeket is lehoznám. A ruhám […]
Ködfátyol Köd fátyla borítja a tájat, hajnali derengésben árnyak. Takarja az ég csillagait, még az erdőbe is beszökik. A felkelő nap szétszaggatja páráját,gyorsan felszárítja. A köd még birkózik egy kicsit, felszáll és lassan meg is szökik. A napnyugtát egész nap lesi, lopakodva készül leszállni. A szürke pára hömpölyög, a föld levegőért könyörög.
Jégvirág Ablakomon jégvirágok nyíltak, hajnalban már virágcsokrok vártak. Fehéren csillogott kristály szirmuk, bánatomra, sajnos nincs illatuk. A hideg, varázsolt a párával, éjszaka jól megfértek egymással. Bűvészkedtek, hogy nagyon szép legyen, ajándékukat átnyújtsák nekem. De besütött a déli napsugár, olvadozott a sok szép jégvirág. Vízcseppekké változtak könnyezve, sajnos a csokrom eltűnt örökre.
Kutyám búcsúzása Hangosan ugatok nagyokat, gyere gyorsan, mert fájdalmam van. Most szeretném ha velem lennél, itt mellettem ha kérhetném. Gazdim, ezek a végső órák, érzem, hogy elmegyek nemsoká. Ne sírj kérlek, ez fáj nekem, csak legyél itt addig mellettem. Emlékszel nem dorgáltál soha, kész voltál mindig a játékra. Neked örömöt is okoztam, melletted nagyon boldog […]
Anya meséld el…. Anya meséld el most nekem kérlek, mit hozott neked a Mikulás régen! Amikor még kisgyerek voltál, virgácsot, ugye te soha nem kaptál? Akkor is nagy szánkóval érkezett, fehér szakálla hosszan lengedezett? Hosszú, havas utat is megtett, de csizmácskádba valamit beletett? Rénszarvasai fáradtak voltak, időben érkezett az ajándékkal? A kívánságod ha levélben kérted, […]
Téli örömök Hull sok ezernyi hópihe, elő a szánkót izibe. A rozsdás szán talpa kifényesedik rögtön rajta. Domboldalon gyerek sereg, ott csillognak a szemek. Nevetésük messze elszáll, velük örül a jégmadár. A téli örömök napján, messze repül velük a szán. Ha néha fel is borulnak, puha hóban megmártóznak. Kinn vannak a természetbe, hol csipked a […]
A fenyő illata A fenyőerdőt hó borítja, néha a szél felborzolja. A méla csend rátelepszik, egy lovas szán közeledik. Csilingelő hangja hallik, járatlan úton jól siklik. Paták kemény dobogása, a havat szinte felszántja. A tobozok mint harangok, díszítik a fenyő tornyot. A szél belekapaszkodik, mint szélcsengővel úgy játszik. Az erdő mély álomban van, csendben alszik, […]
Múló idő A percek órákká, az órák napokká, a napok évekké válnak ékkövekké. Az élet elrohan, kiszámíthatatlan, jó vagy rossz történik, sorsunk rendelkezik. Néha megállítanánk vagy visszafordítanánk, hogy azt újra kezdjük, a fájót feledjük. Azok az ékkövek nagyon viseltesek, elmúlt csillogásuk, fakó foglalatuk. Koptatta az idő, mint felhőt az eső, körhintában ülünk, ahol még létezünk.
Fura az élet… és abból csak egy van… Hetven éve, hajnal négy-huszonháromkor, élet jól elkapta a grabancom! Egyedül voltam, sorba állított, pedig láthatta, nem rakoncátlankodom… Nem is vettem észre, amikor erős hajókötél-gúzsba kötött! Nem tudom ma sem, miért bánt velem így, szerintem nem vagyok lökött. Fiatalságomról, annyit tudok, volt részem nagy szeretetben, De bevágott első […]
