Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Bolsevikok

Rózsa Iván: Bolsevikok Más most a zászló, Változott a jelszó; De a szemlélet maradt: Rátok csak a kosz ragadt! 2018. május 1.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Egy alom…

Rózsa Iván: Egy alom… Mitől keresztény rénszarvasvadász zsolt?! Sztálin talán kommunista volt?! Bolsevik jobbról, bolsevik balról: De mégis ugyanabból az alomból… 2018. május 1.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Készülj (f)el!

Rózsa Iván: Készülj (f)el! Ami késik, nem múlik… Van bűn, mi nem felejtődik… A hazaárulás nem évül el: Amit ezért kapsz… Már most készülj fel! 2018. április 30.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Több fényt!

Rózsa Iván: Több fényt! Kicsit elalélt a fény… De még él, ez nagy eredmény! S ha be akarna köszönteni az örök éjszaka: Ehhez neki is lesz néhány keresetlen szava! 2018. április 30.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: “Isten” hozott Mocsárországban!

Rózsa Iván: „Isten” hozott Mocsárországban! A világok végén A világok végén vége a világoknak, s nyomban kezdődik egy új világ… Egy harcok nélküli, játékos világ: az örök lebegés… Dinasztiák Az egykoron kalóz Grimaldi család az évszázadok során kikupálódott és úriemberré vált. De ti ötszáz év múlva is bunkók maradtok! Kár belétek a pénz, a hatalom […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A fény-lovas

Rózsa Iván: A fény-lovas Szőrén ülte meg a fényt… Látta maga előtt a fény-sörényt… Be is vágtatott a Nimród csillagképbe: Vagy talán a végtelenségbe… 2018. április 29.

Posted by
Posted in

Csak előre

Edit Szabó : Csak előre Megszületik a kisgyermek szeme fénye az embernek, szeretik és dédelgetik, kedvességgel nevelgetik. Kisgyerekből hamar nagy lesz, mindent akar, hatalmat vesz kérő szóval, később daccal, védő jótól akarattal. Szülő dolga védelmezni, a jó felé terelgetni, lehetőség sokszor adott, minden módon elfogadott. Érezze a szeretetet, érezze,hogy nem csak lehet szebbé tenni az […]

Posted by
Posted in

Ha véget ér

“Fejem fölött felhőcsapat suhog tépett szárnnyal is száll a madár” (Szirmay Endre: Utolsó pillanat) pattog a penge a hideg aszfalton vörös virágok csupán szóvirágok dúl a háború a halálsoron a csend hallgat vagy csak némán tátog tört kristályok apró tüze játszik fest színesre sok felhőpamacsot törékeny a test szinte már nem látszik némaság ural most […]

Posted by
Posted in

Ha néhanapján…

Miért van, hogy sokszor négy szemmel sem látsz? Pedig szemüveggel tisztább a világ. Botorkálsz, egy házig ahol születtél, de más lakik benne már réges-rég. Mit mondanál ha ajtót nyitnának? Születtem, játszottam, vágytam utánad, rongyos, nagybetűs élet mi marasztal, éltem itt…valaha régen… a mának már nincs dolga a fájó múltaddal. Néha, ha tétova, hevenyészett nosztalgiával nézed […]

Posted by
Posted in

Dalok szárnyán

Edit Szabó : Dalok szárnyán Tengerpart habjai távolból zúgnak, pengetem gitárom, húrjaim szólnak, szerelem dalával ujjong a lelkem, megjátszom énekem, vidáman zengem, tengernek hulláma elviszi dalom, messzire üzenek,boldogság jutalom, ujjaim rajta feledve énekelem, újra magam előtt látom szerelmesem üzenek dalommal a szerelemnek, üzenek galambom, te érted élek, várom a jöttödet partján tengernek, csillámló szemeim csak […]