Meglátod a hollót, Gyűrű a csőrébe, Tudod-e rögtön, Ki jusson eszedbe? Ő, Mátyás, Az igazságos, Ki inkognitóban Járta az Országot.
Ez már a végső találka? Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem, Még nem tudom, a reményem is itt van velem? Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem. Ez másmilyen volt mint a többi reggel… Szívemben Ámor nyílheggyel… * Virrad már a holnap, Kimarad a reggel, Bámulod a holdat Becsukott szemekkel. * Érzem, a tegnapi vágyaim nem […]
Ó! A szélkakas, Folyvást szolgálatban van. Pihenni sem tud. Ifjonc, pörög szüntelen, Le nem áll, türelmetlen. * Ó! A szélkakas, A kémény legfőbb őre. Füstirányító. Kéményen szél karolja Ő a füstöt sodorja. * Ó! A szélkakas, Gólyákat elüldözi, Harcos kéményőr. Hű őre a kéménynek, Gólyák nem fészkelhetnek. * Ó! A szélkakas, Nélkülözhetetlen ő. Szélerőt befog. […]
Rózsa Iván: Túsz egy egész ország… A változást elindítja egy lánglelkű idealista: A hasznot lefölözi egy rafinált kalandor… Ő még az ülepét is egy néppel kinyalatja: S minden jóérzésű embert elfog az undor… 2018. szeptember 29.
Edit Szabó : A hízelgő Folyópartján fehér nyárfa, bevillódzik nap sugára, csillognak még a levelek, az őszi szél beköszönget. Sárgul, barnul fa levele, lehullik és avar lenne, az ágakon, milyen csoda fekete holló szárnyra kap. Csőrében van finom falat, hol szerezte, ez sajtdarab, észrevevén róka koma, alá állott, fel két lábra. Dicsérő szó ömlik száján, […]
Rózsa Iván: F-árasztó tört-énetek 1. A mindig jót akaró főnököd jó takarót adott neked az aluljáróban, miután kirúgott a munkahelyedről… 2. A jótevőd meghívott egy vendéglőbe: jót enni és jót évődni. Jót evő lévén elfogadtad a meghívást! 3. A vak Aróval hajtott fel a járdaszigetre. Az ott lévők szétrebbentek, s hangosan „vakaróztak”… 4. Lao-ce jól […]
Tüsténkedik, szaladgál, egy-egy percre meg-megáll, de csak azért, irányt váltson. Rohangál, füle lobog, nyelv kilóg, sistereg, nyargal le-fel. Felbukkan, akár a buzgár, buzgón, ahol csak lehet, tesz a közért, nem sajnál semmiért, senkiért időt. Odaér, serény, a pofavizit kedvéért.
A kisasszony pedig, tapasztalat hiányában, gyorsan elveszett a rázúduló érzelmi terrorban. Hol sajnálta Gyulát, hol félt Tőle, magát okolva, hogy idáig is hiú reményeket ébresztett „áldozatában”, végül megadta magát a rázúduló manipuláció erejének és halvány beleegyezését adta a fiú udvarlásához. Vagyis átölelte. Gyula rögtön szerelmet vallott, Irén pedig hirtelen nem tudott az ölelésből elutasításba váltani, […]
Hazudni nem bűn. Nem, ha az ember az életét félti. Erre pedig minden oka megvan annak, akit olyan felmenőkkel áldott meg az Úr, mint például az én jó atyám. Soha nem fukarkodott az ütlegekkel, hajnalonként a kocsmából hazatérve szorgalmasan osztogatta az áldást a furkósbottal. Édesanyámat korán magához szólította a Teremtő, ketten maradtunk hát atyámmal, aki […]
2. fejezet A csapda Alexia, bárónő tudta, hogy az első bállal lezárult Irén kisasszony gondtalan gyermekkora. Új életszakasz kezdődött egyik pillanatról a másikra, szinte egy csapásra. Félt, hogy bájos és naiv kislányát felkészületlenül éri ez a hirtelen változás. Eddig szerető családja körében, lelki biztonságban, mindentől óvva, védve teltek a napjai. Nem ismert más szándékot, más […]