Posted by
Posted in

Délibábban bízni?

(3 soros-zárttükrös) Becsap még a délibáb is, Hiteget, mint az álom is… Becsap még a délibáb is. Hol van ki becsületes és szavatartó? Biztos van, de ő vajon, hol, merre lakó? Hol van ki becsületes és szavatartó? * (Septolet) Barátnak hinni? Rokonban bízni? Munkatárssal komázni? Rábízni? Barátom, mind becsapott, Rokon eltaposott, Munkatárs belém-taposott. * (Senrjon) […]

Posted by
Posted in

Profán requiem

Profán requiem. / Győri Varga György barátom emlékére halálának évfordulóján./ Elnyelt évtizedek sivatag világa Szemem elé fásult ködfátylat borított Szomjaztam, s bolyongtam lombos árnyra várva, Hogy távolba is lássak a magasba szállva. Mikor ráakadtam a zöld csillagoktól A ködfátyol rögtön lehullott szememről, S egy új világ szeléből nagy nagy szippantást vettem A sudár fa árnyékában […]

Posted by
Posted in

Alázat

Alázat Fülembe cseng Janus Pannonius gondolata: Itt barbár földön barbár az ajkon a szó Jöjjön a földre Maro, zord hangot ad csak a lantja Jöjjön bár Cicero s néma lesz ajka legott Mit jelent ez a szó ajkamról, hogy alázat Nehéz lesz hiányát magyarázni: gyalázat Pál apostol hirdette: ez a szeretet testvére Egész emberi léptékünk […]

Posted by
Posted in

Szomorú örökség. regényem bevezetése.

Az író mondanivalója a „Szomorú örökség” c. regény megszületéséhez. Egy regény születésének mindig van, egy igazság alapja, egy lelki megindítója, nem utolsó sorban, az író fantáziája. Nem könnyű egy idős embert, több, mint százötven éves gyökerei helyszínéről, gyermekkori, fiatal évei városából kiszakítani. Márpedig velem ez történt. Gyermekeimhez költözve, Soroksárra kerültem. Eddig bárhol megfordultam, szerettem megismerni […]

Posted by
Posted in

Áldozatok

Akit már megöltek, senki nem sajnálja, Sőt, ha van szülője, mindenki őt bántja… A büdös elkövetőnek, mindenki a kegyét keresi, Híres ügyvédek nyomulnak…, jogokat kreál, több kell neki! Kár, hogy ők nem tudják, hogy nagy kárt okozó bűncselekmény A joggal való visszaélés,… ez nem békés vélemény! (Senrjú) Csak azt intézik Szegénykének, joga van! Halott meg […]

Posted by
Posted in

Kelj enterrel! (kamaszkór)

Lustaságod plafonig ér, de lehet, bokáig. Körülötted hancúroznak, sípolnak a szmájlik. Mellkasodon telefonod villódzik, ébresztget… Ideje egy entert nyomnod, dél váltja a reggelt! /2018.

Posted by
Posted in

Vonzerő – Egy régi társkeresés margójára -2009.

Vigyem a nemjeimet vigyem a könnyeimet mondta Gábor folyvást kellene neki egy gyújtó és folyvást meg akar szabadulni egy csomó gyújtótól aztán nyitott lélekkel elvonult meditálni, hogy az életből már csak a jót csak a gyönyör(ű)t vegye észre… 2oo9. aug. 7. Aztán: – „Halló! Bizonyos, mi nem kellene együttéljünk”… – Nem is… Lyukas kalapból idevetett […]

Posted by
Posted in

Valami béke

Valami kéne, valami nincs, tudom, hogy lehetne valami kincs. Lehetne béke! Hamis az is… Igazi kellene, igazi kincs. Harcos kezére kéne bilincs, béke egére kéne kilincs. De sokat érne, sokat e kincs… Bizony, hogy lehetne, de az ma sincs!!! /2017.

Posted by
Posted in

Könyörgöm!

Könyörgöm néktek, „akasszuk föl a királyokat”, Midőn, ők nyomorgatnak minket… mér nem másokat? Udvaroncok hada, mint hithű ítélet végrehajtó, De nem veszik észre, mi nekik hű-hó, az nekünk nem jó. Régi-régi öregek idején használták ezt a formulát, Ha meg a király meghallotta, imádkozva hívta Fortunát… Vecsés, 2008. december 24. – Kustra Ferenc – biz’ ez […]

Posted by
Posted in

ÜRES A VÁROS

Rügyeznek a fák a tavaszt várva De nincs ki e szépet megcsodálja Üres a város ,senki se lépdel Csak a mámoros szél zúg esti fénnyel A táj kibomlott hajjal a nyárról álmodik Hogy rohannak fent a fellegek Érzik tán a vesztüket Ha maradnának Látni kéne meghalni az életet A szemekben a könnycsepp Epedve tör a […]