Posted by
Posted in

Ezüst fátyol minden üt

  Ezüst fátyol minden üt, Maga mögött ott az ősz. Színes szőnyeg minden fele, Vetkőzik csendben a természet. A bált rendező idő apó, Botjával suhogtató. Jő a vendég apró léptekkel, Hol a szellő, hol a szél köszönt be. S a táj csak szórja ruháját, A nap tréfásan melegséget áld. A kis suta meglepetten állva, Kémleli […]

Posted by
Posted in

Visszakapott Boldogság

               Visszakapott Boldogság         Előszó   Szeretettel és tisztelettel ajánlom, újabb regényemet a kedves olvasok figyelmében. Mivel nem lehet egybe feltölteni így majd részletekben osztom meg a kedves olvasókkal! Bemutatván egy kis falucska életét, hol Dr. Fekete Péter és neje Klára él. Úgy élnek itt a faluban, mint egy nagycsalád. […]

Posted by
Posted in

Szárnyak

Lorena a földre rogyva adta át magát az érzésnek. Az érzésnek, ahogy utolsó cseppnyi ereje is elhagyta. Távozott belőle könnycseppként aláhullva, máskor a bőréből kipárologva, végül egyszerűen kilélegezte. Elfogyott. Térdre rogyva meredt maga elé, nem is akart már távolabbra tekinteni. Csak a kemény, szürke betont bámulta. Tudta, hogy falat fog emelni maga köré. Tégláról téglára […]

Posted by
Posted in

Fénysugár

Edit Szabó : Fénysugár / akrosztichon / F elhőtlen égen ragyogó nap É bredtek korán a napsugarak, Ny ári fényben felhőtlen az ég, S okat mond tisztaságról a lét, U jjamon éveket számolom, G arasokért semmit nem adok, Á téltem oly sok nehéz napot, R agyogjon felettem holnapom ! Bőcs,2018. 10.23.

Posted by
Posted in

A természet képei

Edit Szabó : A természet képei Lapozom a természetet, átfestem a környezetet, fekete föld megújuló, nem maradhat oly szomorú! Adok néki élénkséget, hagyom újra feléledjen, tollam hegyén kiviruljon, fekete föld megújuljon ! A természet szépségének nyissuk meg a mi szívünket, érezzük a nap melegét, tavasz,majd a nyár megjöttét ! Éljük át minden örömét, nézzünk át […]

Posted by
Posted in

A mi zászlónk

A mi zászlónk: piros, fehér és zöld! Magyarnak lenni az érzés: fennkölt! Ide születtünk, miért kellene ezt szégyellni? „Másoknak”, “máshol” miért lehet büszkének lenni? Amikor forradalom volt kifolyatták apáink a vérüket, Ezzel megmutatták az igazi, főleg, igaz-magyar lényüket. Túléltük a mongolok kegyetlen támadását, Török sem állította meg a szív dobogását. Folyt bizony a magyar vér, […]

Posted by
Posted in

Vasutasnak lenni…három generáción át

A fiam születésnapjára fotóalbumot akartam készíteni, így hozzáláttam a régi fényképek rendezgetéséhez. Egyszer csak kezembe került egy kép, melyen úgy kb. tíz évesen ott ül az M41-es mozdony vezetőállásán: keze a kontrolleren, lábával elszántan tapossa az éberségit – melynek pedálját még alig érte el – arcán boldog mosoly. A férjem mögötte áll, látszik, hogy szeretettel […]

Posted by
Posted in

8 óra munka…

8 óra pihenés, 8 óra szórakozás… Biz’ nyolc az óra, Többfelé szétszórva, És nem csak virradóra! Bizony, csak nyolc az, az óra… Mondják, a munka csak nyolc óra, És tán’ a pihenés is nyolc óra? Én három műszakba járok melóba! Vad szórakozás sem lehet, csak nyolc óra? Hajnalban megyünk haza, nem majd virradóra? Ha délutános […]

Posted by
Posted in

Honvágy

Edit Szabó : Honvágy Hol vagy már te régi kis ház, meszelhetném az oldalát, megtanított édesanyám, messze lássák tisztaságát ! Piros tető, fehér falak, hol van már a régi ablak, muskátlik nyíltak párkányán, mintha szemem előtt látnám ! Két szoba és egy kis konyha, végtelen csodák otthona, hova egykor megszülettem, boldogságban nevelkedtem ! Szeretett apám […]

Posted by
Posted in

A Költő és a Vers

Költő vagy, úgy hiszem. Mindig is az voltál. Versek nélkül is az, ezt biztosan tudom. Messziről érkeztél s egy távoli zsoltár hangjait követed e göröngyös úton.   Minden költő lelke egy nyüzsgő agora. Játszótér, hol játszod a világ dolgait. Gyermekként bámulsz a szépre és a jóra, s a rossz dolgok fölött még átsegít a hit. […]