Rózsa Iván: A vezér A tömeg élére áll egy ismeretlen vezér: Ki kellő időben és helyen ordítja el magát; S a tömeg elindul utána, mint mérgezett egér: És nem ismer könyörületet; sem apát, sem anyát… Budakalász, 2018. november 5.
Rózsa Iván: A tömeg A tömeg, mint egy arctalan massza, Elindul, megmozdul hirtelen egyszer; És nem lesz semmi, ami megállítja: Sem könnygáz, sem vízágyú, sem fegyver… Budakalász, 2018. november 5.
Rózsa Iván: A görény A görény csak védekezik, De akkor nagyon büdös… Kiengedi bűzmirigyeit, Pedig még csak nem is dühös… Budakalász, 2018. november 4.
Rózsa Iván: A kígyó A kígyó levedlette tizedszer is bőrét, De a lénye lényege nem változott… Most, hogy kicsit más a színe, gonosz még: Sziszeg, megmar vagy megfojt az átkozott! Budakalász, 2018. november 4.
Rózsa Iván: Kéz a kézben Igazság és Isten kéz a kézben jár: De ti elengedtétek e kezet… Megkapja hát bűneiért mindenki, mi jár: A most hirtelen gazdag lett, tán majd kéreget… Budakalász, 2018. november 4.
Edit Szabó : Kértem gyerekfejjel Akkor voltál nekem, Jézus az Istenem, voltam egyszer gyerek,kértem Istenemet, hozzon karácsonyfát,legyen meg boldogság, fényesedjék orcánk,kapjunk kis cukorkát ! Üzentem apámmal, küldtem nagyanyámmal, kérek fenyő ágat, hálás szívvel várlak, eldalolom érte az én üdvösségem, szép karácsonyt kérek,boldogságom ébred. Gyertya az ablakban, fénye a hatalma, Jézust hívogatja, bölcsen csábítgatva, adja meg […]
Reggeli zakatolás Ülök a vonaton utazik a lelkem peregnek a képek mosódik a lélek előjön a mélység elringat az álmom elsuhan a pillanat kristályosodik a vágyam ülök a vonaton utazik a lelkem csattogó kerekek ébresztik a reggelt ködbe vész az éjjel hószitál a tájon novemberi hétfőn hólepel a fákon decemberi üzenet üldögél az ágon megjött […]
Hétköznapi pszichológia… Olyan érzésem van, hogy a lélek-hidegben egyedül vagyok. Az érzés és a tudat kicsípték a lelkemet. Bennem burjánzanak és eluralkodnak az éjsötét fagyok, De, Nem szeretném, mégis cipelnem kell a terhemet Körülvevők vannak szép számmal, mégis fájón… egyedül vagyok. Vecsés, 2017. június 18. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én alkottam. […]
Egy borongós napon sietősen szaladtam az utcán, mikor megpillantottam. Ebben a percben éreztem, hogy elválaszthatatlanok vagyunk. Milyen szép és elegáns mégis oly furcsa rajta valami tűnődtem magamban. De mi e nevezet furcsa érzés és ez a káprázat. Megálltam előtte és néztem csak szabályos formáját. Egy egész más világba csöppentem mellette.. Majd kis idő múlva elköszönve […]
Profán Advent! Árnyak között Tapogatózva járok Megdobban a szívem Ha ismét fényt látok De most csak reménykedem Pedig elvesztettem hitem A nincstelenségnél Rosszabb a félelem Ismeretlenné vált a szeretet A testiség uralja az életet A multikulti mindent felzabált A földi élet értéktelenné vált A Krisztus követők A Katakombák világába menekült Aki hitet megvallotta Kiátkozásban részesült […]
