Posted by
Posted in

Őszi hangulatos túra

Edit Szabó : Őszi hangulatos túra . Bükk hegységnek oly sok fája, gyönyörű szép őszi ága, sétálni a túra úton, csodálkozva árkon-bokron. . Végig menni hegyen-völgyön, életelemem ez öröm, érettünk van a természet, élvezzük az egészséget. . Ózondús tiszta levegő, oxigén ad életerőt, a hegységnek magassága lassan csurog őszi mába. . Hegylábánál alakult tó, kedves,vidám […]

Posted by
Posted in

Szabadság a takaró alatt

Szabadság a takaró alatt. Gyermekkorom óta alváskor álmodom Takarómat mindig nyakamig felhúzom Forgok egyet, kettőt szeretteim mondják Alvásom, álmom történetét nem zavarják A bezártságban jót tesz a kellemes álom Sokszor a nappaljaimba is ezt kivánom Álmomban nincs szó politikai huncutságról Nincs szó gyűlölködésről hazugság halmazról Gyakran találkozom szeretett unokáimmal Gyermekeimmel régi kedves barátaimmal Gyógyítással volt […]

Posted by
Posted in

Az elmúlás virágai

Az elmúlás virágai, Érintik a Földet. Az ősz száguld, Bolyong a levél. Forog, a kezdet a vég. Tűz lángja, gyújtja a szikrát. Ébred, nyílik a kapu. A hamuból Főnixként éled.

Posted by
Posted in

Duna

Sétáló Duna, utadon kísérlek. Folyó tested, ringó sodrai, Szemeid ég tükrében edződtek. Szél borzolta hajad, fodrai, Hattyú nyakad, kanyargó útjai. Arcod mosolya, Napsugár. Felsejlik, égő szemed sugarán. Híd karjaid ölelése, Otthon nevetése. Átszeled az időt. Az élet partjait. Velem jössz, fogod a kezem. Visz a folyó, Hattyú száll a fellegen.

Posted by
Posted in

Csendben

A csendben ott él a mosoly. A szeretet. Figyeld a külső hangokat. Hozzád ér a szerelem. Látod az arcát, Mosolya a szeretet. Szavak nélkül is zenél. Nyitja kapuját a szíveden.

Posted by
Posted in

Múlt-Jövő

Mindig szerettelek. A jövőből jöttél elém. A múlt tovatűnt tavában, Fürödtünk, Te meg Én. Városok hídjai felett, Fogtuk egymás kezét. A piramis csúcsán, Néztük a Nap szemét. Befont hajamon, Szikrákat szórt, A hajnali fény. Lovagoltunk vad mezőkön, Ittuk a források vizét. Vöröslő homokba, Lábnyomokat fútt, A sivatagi szél. Kőből épített várunkba, Vittük a remény szívét. […]

Posted by
Posted in

Hiányzol

Hiányzol! Az őszi szélben, A vöröslő napsütésben. A hulló falevélben. Földet öntöző esőben. Hiányzol! A szobám csöndjében merengve. A reszkető lámpafényben nevetve. A reggeli ébredésben, A gyengéd ölelésben. Hiányzol! Az utca porában járva. Kihűlt séták nyomába. A sírásban,a nevetésben, A lángoló szenvedélyben. Hiányzol! A múltból, jelenből. A lélegzésemből. Szívem csöndjében hívlak. Jöjj vissza, várlak.

Posted by
Posted in

Távkapcsolat

Tavasszal ismerkedtek meg egy internetes társkeresőn. Olyan szépek voltak együtt az éjjeliszekrényen álló, bekeretezett közös fényképükön, a szőke, ábrándos tekintetű Zsuzsi, és a vállát átkaroló Rudi éjfekete hajával, sötét szemével. Zsuzsi már az első találkozásukkor érezte a fellobbanó szikrát kettejük között, s minden jel arra mutatott, hogy a vonzalom kölcsönös. A fejében egy hang folyamatosan […]

Posted by
Posted in

Kanyargós út az élet

Edit Szabó : Kanyargós út az élet . Életünknek van egy útja, végig megyünk mindig újra, születéssel elkezdődik, rajtunk múlik,hogy végződik. . Boldog lehet gyerekkorunk, gyorsan szalad életmódunk, kezdődnek a dolgos évek, iskolapad majd az élet. . Zöld tavaszból nyári fénybe, be az élet sűrűjébe, szerelem és család,gyermek, újabb célok, felneveljed. . Öröm, bánat megegyezik, […]

Posted by
Posted in

zenekarrier 2.

A karmester, Pista bácsi a vörösbort szereti. Az ugyan nem látszik az orrán, hogy a száraz vörösbort, de ezt úgyis tudja mindenki. Egyedül él. A felesége elhagyta, unta már, hogy otthon is dirigál. Sose vitte le a szemetet, de az egész lépcsőházat felmosta örömében, amikor állami kitüntetést kapott egyszer. Még a villanyóra ládájában is kották […]