Edit Szabó : Lélekcsillagok Sötét este földön gyúltak csillagok, minden gyertya oly fényesen ragyogott, Mindenszentek ünnepére készültek, minden síron virágdíszek éledtek. Csodás a táj a temető kertjében, virág nyílik minden sír tetejében, emlékezés koszorúi jelentik, emberséget soha el nem feledik. Könny kicsordul az emberek szeméből, sóhajtások hangzanak a mélységből, lélek és szív együtt él az […]
Az ellenállás napja. Mefisztó az örök ellentmondás. Testünket, lelkünket szelleme átjárja Kisérti éjjelünk,kisérti nappalunk Emeljük hát meg előtte kalapunk? Már egyszer felszállt a magasba Ám az apró ördögfiak káromolva Visszarántották a földi pokolba Mivel elbitorolt fényes kastélyában Várták lopott földi kincsek halomban S sereget verbuvált, magát így kárpótolta Hogy újult erővel szálljon majd csatába Még […]
Elmúltak a napfényes nyári napok, reggelente fátyolos, csendes köd ült a budai hegyek lábánál. Az erdő aranyszőnyeggel borított mesebeli tájnak tűnt. A madárcsicsergést felváltotta a lehulló levelek és az őszi szél susogása. Irén gyakran kilovagolt a hűs délelőttökön. A levelek hullottak, mint a könnyei, a nap sápadt volt, mint az arca, a hideg szél sokszor […]
A világ szétrobban. Péter halkan nyög fel, félve, nehogy a szomszédos szobák vendégei meghallják. Belemarkol a felszolgálónő vállába, becsukja a szemét és kiélvezi a pillanatot, a pumpáló érzést ágyékában. Szívverése lassan lecsillapodik és szép fokozatosan a külvilág ingerei is megérkeznek: a lecsurgó izzadtság a hátán, a nő parfümjének illata, a felhevült testén táncoló hideg légfuvallat, […]
Rózsa Iván: Tao Nincs már kulturális TAO, A pénz elosztásáról dönt majd egy tahó; Ügyeletes elvtárs, ki nem tudja, mi a Tao: A legnagyobb seggnyaló lesz a baró! Budakalász, 2018. október 26.
Rózsa Iván: Expanzió Az ember a legterjeszkedőbb állat; Így még önmaga ellenségévé is válhat. Elpusztítja tán mindenki életterét – bolygóját: Meg lehet állítani önpusztító expanzióját? Budakalász, 2018. október 26.
Rózsa Iván: Métely fentről Hordává akarják zülleszteni a magyar nemzetet: Marhacsordaként terelni az embereket… Már csak gyűlölni tudnak, akik eddig szerettek: Ki látott a Földön még ekkora gazembereket? Budakalász, 2018. október 25.
Rózsa Iván: Hajléktalansors Reggel kidobják őket a szállóból: Hová is menjenek?! Moziba vagy ábrándozzanak a Hiltonról? Inkább életvitelszerűen ténferegnek… Budakalász, 2018. október 25.
Rózsa Iván: Bárki lehet hajléktalan… Most még csak a kis motyóikat égethetik el: De erre a rendeletre majd égő emberfáklya felel… Bármi megtörténhet, nem vesznek emberszámba senkit: Pedig valójában ők a legnagyobb, fennhéjázó senkik… Budakalász, 2018. október 20.
Ha meghalok, utánam könnyet ne ejtsetek! Az ősz ruhájába öltöztessetek, aranyba, bíborba, bársonyba, fejemen bordó kalappal. Így indulhassak a magasság fele. Arcomra derűt fessetek! Számra rúzst, kezembe hegedűt tegyetek! Hadd érezzem, ahogy a húrok feszülnek. Mosolyogva nézzetek az égre! Én majd ott állok színesen, vagy az Isten előtt térdelek, de boldog lelkek, boldog táncát táncolom, […]
