Egyes mitológiák szerint a krokodil is könnyet ejt áldozata párolgó vére felett. Hát én is megtettem, de ahogy a tenger elnyeli a vihart, úgy a sós cseppet is semmivé teszi a csobogó víz. Egy utolsó mély lélegzet után megláttam magam előtt az arcát. Mit is tett? Mindig ragyogott a szeme, valami egészen érthetetlen fény ült […]
Ez a nap is elérkezett. Lelkem derűje végtelen volt. Hazaérkezem hát az ősi szívek otthonába! Megfáradtan ugyan, de büszkén kémlelem a tájat. Tárt karokkal fogad a haza minek minden fája-bokra ismerősen integet. Én visszaintek nekik. Soha nem volt ennyire szép az a hosszú főutca az ösztövér házaival. Sosem harangozott ennyire angyalian a Nagy Boldog Asszony […]
Edit Szabó : Dombtetején Sötét erdő lenn a mélyben, feketéllik sűrűséggel, mély zöldjében van szépsége, varázsát őrzi napfénye. Útja mentén tágas mező, ősisége oly megejtő, napsugárnak fénye áttör, a hatalmát fennhirdető. Mezőn, réten éled remény, vadles van a dombtetején, ember vajon merre remél, nyúl kerül puskája elé. Vadász kutya éber szemű, zsákmány ugyan mikor kerül, […]
Születésnapomra. Gyermekeim,unokáim körbeülik az asztalt Könyörgök: idő állj meg csupán egy sóhajtásnyira Éltem az életet, vagy csak álmomban emlékezem? Sosem követeltem,csupán ennyit kértem
Soós Katalin Hány angyal van? Karácsonyi történet az ötvenes évekből Márti korán ébredt, és bár a decemberi reggel még szürkésen derengett, először az ablakhoz rohant: ugyan mi történt az éjjel? Anya ígérete kavargott a fejében: – Ha éjjel esik a hó, holnap Apával fogtok szánkózni! Márti csak azt hallotta ki az ígéretből, hogy Apa el […]
Egy hegy tetejéről beláttam Az igazi valóságot, Az ember életében lévő Összes boldogságot. Sima víztükrön Megcsillanó fényt, Sűrű nádat, kacsákat, S millió rejtélyt. Eget átszelő madarakat: Ó, azok a rikoltozó sirályok! Szabadjára engedik hangjukat, Magamnak is ilyesmit kívánok. Hogy lehessen mindent, Lehessen örülni, Az élettel szárnyalni, És harsányan nevetni. Lehessen mások […]
Honnan jöttél? Merre mész? És szerinted Mennyit érsz? Kit szeretsz? Mit keresel? Elindultunk. Hová viszel? Láttál-e már Szépet és jót? Hallod-e az Emberi szót? Érted-e Az illatokat? Ők mesélnek ám Nagyon sokat. Követsz engem Hogyha kérem? Hisz én is követlek Most téged. Vagy utánam jössz, Ha elmegyek? Mert én egyedül […]
Végtelennek tűnik. Hideg a kezem. Egyre sötétebb lesz az ég, És nincs kegyelem. Zavar már minden, Lankad a figyelem. „Talán hazugság volt, Hogy lesz nyár?”- csak kérdezem. Mert ha megfognád két kezem, És válaszolnál nekem, Az szívem melegítené E fagyos éjjelen.
Ha új vezér jön, változik a nép is, oda húz, ahonnan szebben ígérik, a Kánaánt! S ha valaki ellent szólna, megfeszítenék, vagy betaposnák a porba!
Vándor, ki a temetőben jársz, virágot viszel, szeretted sírjára, ha valahol jeltelen hantot látsz, hol nagy kő jelzi, nyugszanak alatta Akkor ha megállsz egy pillanatra, cseppnyi szeretettel gondolsz arra, ki itt nyugszik, alaktalan kő alatt: mily szomorú, hogy neve lemaradt. Ha mégis szomorúan sírni szeretnél, ezen, a nyomasztó névtelen helyen, hol a föld alatt csak […]
