Posted by
Posted in

Érted szól a hegedű

Érted szól a hegedű Elfelejtem már kínzó bánatomat, amikor érzem bűvös érintését, hangok bújnak benne,- csodálatosak, lágyan a dal megkezdi keringését. A hegedű is fájón, zokogva szól, gyönyörű elmúlt szerelemről regél, tűnő percekről, és izzó csókokról, a lélek mégis boldogságot remél. Megszólal a kristályosan csengő hang, felhők fölé száll, hol angyal énekel, hosszú útján kíséri […]

Posted by
Posted in

Eddig, és ne tovább!

Végre lemászott rólam Géza, az iskolaigazgató úr. – Jó volt neked is? – Jó – próbáltam belevinni ebbe az egy szóba valami kedvességet, de nem sikerült. Lekászálódtam a kanapéról, felhúztam a bugyimat és a szoknyámat. Megszólalt a telefon az íróasztalon. Géza felvette. – Megyek mindjárt. – Jó legyél kislány, egyelőre nincs miért izgulnod. A mosolyom […]

Posted by
Posted in

Hamu

fekete szalvétába csomagolom szívemet minden érzésemet mellé teszem összegyűrve, véresen a hideg szélbe eresztem darabokra tépve messze hajítom s beleüvöltöm összes bánatom. fekete lepellel takarom be lényemet hollószárnyú, sötétlő, magányos éjjelen… hamvadó parázs csak az elszáradt lélek tovatűnő, gyászos, ócska élet… (2021)

Posted by
Posted in

Szívlobbanás

Hangos a világ, nem hallod a lelkedet. Néha még kiált.   Ajkad elhagyó jeges légkristályok közt didereg a szó.   Hova tűnt a csend? Elnémuló szívhangok jelzik, hol keresd.   Hív egy tér-idő, mely kihűlt álmaidból dércsipkéket sző,   zúzmaramentét. Már parázslik a lélek, s fűt a reszketés.   Érzed, hogy hevít? A fájdalompernyéket sóhaj […]

Posted by
Posted in

A változás veled kezdődik

Nem tetszik a világod, amelyben most élsz? Burjánzik a gyűlölet, bármerre is mész, sötétségnek árama félsz, hogy elsodor, kapaszkodj az igébe, s légy te a horgony, megmentője lelkeknek, fénnyel gyógyító, homályban elveszettnek karját kinyújtó. Erre szólít a szíved, az ész bár mást diktál, szeresd, aki beléd rúg, szeresd, aki bánt, szeresd, aki elárul, orvul csapdát […]

Posted by
Posted in

Isten szeme

Isten szeme Az Isten szeme Nem mítosz csupán Az Isten szeme Nem Kyklopsz Hogy egy szemmel Lát csak gondolván Az Isten szeme gyémántgolyó Mit nem boríthat be Fekete felhő takaró Mindent lát, mindent hall Az ember szívébe behatol Nem gyűlöl, nem haragszik Beton kerítések nem védik A bűnbocsánat fényesíti sugarát És minden ember jövőjébe lát […]

Posted by
Posted in

A tihanyi harangszó

A tihanyi harangszó. Megkondult a távoli tihanyi harangszó Megszólalt szívemben sok emlékezni való A jó magyarok számára imára felszólító Gyertek a Balaton partjára itt élni – élni jó Tékozló fiúként én is visszatértem Hűtlenségem volt a legnagyobb vétkem Gyermekeim közelsége mindent kárpótolt Ám a tihanyi harang hangja mindig hiányzott Jó érzés volt a Bencések közelében […]

Posted by
Posted in

Liebe Bizottság

Liebe Bizottság Volt egyszer egy ember Szakálla volt kender Felmászott a fára Leesett a sárba Volt egyszer egy gondolat Hogy megmozgassa az agyat Bebújt az UNIÓ bőrébe S nagy katyvasz lett belőle A jog-gondozást kezdték vizsgálni Úgy gondolták a Himalája tetejéről látni Így js nagyítóval kellett vizsgálni Mért kívánunk jog-függetlenné válni Az LMBT Q-t miért […]

Posted by
Posted in

Kapitány

Béke csillog a vizeken. Remény a szigeteken. A boldogság hajója, Ring a vizeken. A hajón csókot vált a Napsugár. Vitorlája, remény vára. Szabadsága, Madár röpte. Követi a fellegeket. Kapitány a fedélzeten. Ősz haja, Széllel dacol. Tengerész szív. Csillag szeme Hit ereje.

Posted by
Posted in

Hologram

Valódi kép teljes mása, Tökéletes térhatása. Részletek éledése, Fényhullámok áradása. Sugarak találkozása.   Mozdul a kép, Szívem rezdül. Föld és ég közt, Száguld a fény. Az arcodat körbejárja.   Tér mélysége, Szemed fénye, Végtelenje. Téridőző sugárképe. Tükrözi az űr szépségét. Földi létünk reménységét.