Szükségem lenne egy fegyverre. Olyanra, ami egyszerre képes a Földet marcangoló eszméket a Pokol tüzébe taszítani, és a csodásakat az ég olyan magasságaiba emelni, ahol már angyaltollak hullanak alá. Szükségem lenne egy fegyverre, amely nem gyilkol. Mert valamit tenni kell. A káosz, ami közelít, nem érhet el bennünket teljesen. Valami módon akadályt kell állítani az […]
30 haiku 3 1. Világciklus 1 Még nincs az élet. Még nem látsz semmi képet. Én szótlan égek. 2. Világciklus 2 Még itt az élet. Még festjük ezt a képet. Még szótlan égek. 3. Világciklus 3 Már ott az élet. Már festünk másik képet. Már szótlan égek. 4. Világciklus 4 Már nincs az élet. Már […]
30 haiku 2 1. Földrengésben Összeomolt ház. Bene volt az ember is. Hol lakik eztán? 2. Ha nincs több Elfogyott az űr, elfogyott a lélegzet, mégis: agy dobog. 3. Ma is a Reggel elkészítteti magát, vacsora közben. 4. Baromfiudvar a kozmoszban 1 Tyúkanyó-csillag vezeti féltőn, óvón csibe-bolygóit. 5. Baromfiudvar a kozmoszban 2 Tyúkanyó-bolygó vezeti féltőn, […]
1. Rajta csak, üsd és vágd, istened meg-megáld, vissza nem, nem sújt rád. Percig se tátsd a szád. 2. Ezt vissza nem vonom. Parancsom kiadom és meg hogy másítsam? Nincsen ily hatalom. 3. Fájlalom a sebemet. Hát engem ért a kard. Kérem jó anyámat: sebemet összevarrd! 4. Kimosom sebemet, mert engem ért a kard. Kitépem […]
Sirnak a pilisi parkerdő fái Ellátogattam a pilisi parkerdőbe Oda is beköszöntött az ősz jó előre Ágait megcsupaszította Az aljzatot halott levél borítja A hajnali csendben apró állatok vihognak Hiszen táplálékot még bőven találnak A szárazság sok áldozatot követelt Kitört,s elszáradt ágak mindenütt A szemétkosár szinte szinültig betelt Évek óta a tél fagyos zúzmarája Mindenütt […]
Az ősz Óbudán. Álmomban piros konflissal utaztam Felébredve ablakomból kitekintve Csak a megrakott kukás kocsit találtam Napok óta Krúdi által megálmodott Nagy tál túros csuszára vágytam A Khéli vendéglő előtt állva A macskakövek bágyadtan visszaköszöntek Elvette jókedvüket a beáramló hűvösebb szelek Egy kis rigó sirdogált az ágon Hiába várom, elpusztult a párom Füttyentése annyira elhaló […]
Orkán, te féktelen, vad vihar! Miért bántasz, hagyd abba hamar. Eltépted az esőköpenyemet, Leverted a fákról gyümölcsömet. Zajos vagy, megijesztetted kutyát. Még most is hallom, tehén múgását. Tudom, amit tudok… te elmész innen És életünk, helyes vágányra zizzen. Pennámmal most, kiírlak magamból, itt ne féktelenkedj! Jót nem tudsz? Kérhetlek, itt velem, nekem, ne helytelenkedj? Vecsés, […]
Hangulattalan poéta-történet (3 soros-zárttükrös) A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon. Nem tudom, mi legyen, még nincs elől papír… munka-kész íróasztalon… A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon. Át kellene már ültetnem a gondolatokat a tollamba, És papírra vetni, egy fölséges, verses mondanivalóba… Meg kellene örvendeztetni a […]
A vers a vers magány az éterben maga az öröklét a betűk rendjében a pillanat varázsol hegyeket, völgyeket minden lehetsz pillangó, madárka, virág vagy kertecske mégis semmi sem vagy szavakba hull a lelked s szíved porzik a testetben rímekben rezeg a véredben s ez szépen csengő verssé áll össze az éterben 2018. okt.3.
Kapcsolatom az irodalommal otthon és az iskolában kezdődött. Mindig szerettem meséket, majd regényeket olvasni. De fiatal koromban falun laktam, ahol a villany nélküli környezetben nagyon sok elvégzendő mindennapi feladata volt. Idő nagyon kevés adódott, hogy kedvtelésemnek hódoljak. Az általános iskola elvégzése után Miskolcra jártam a Zrinyi Ilona Gimnáziumba, amely akkor a Lévay József Református Gimnázium […]
