Posted by
Posted in

Hajnalhasadás

Edit Szabó : Hajnalhasadás . Kopár ágak magasodnak, ház tetők felett fény villan, árnyékot ad az ég kékjén, rég lehullott minden levél. . Sötét van még utca szerte, vakok a házaknak szeme, körbe nézve nincsen élet, sötét éjjel békességgel. . Alszik város, alszik a táj, álmos hajnal pirkadni vár, napfény lassan életre kel, alkony fénye […]

Posted by
Posted in

Két szomszédvár

Két szomszédvár. Két szomszédvár állt szemben egymással Az egyik hazáját védte nagy nagy hevülettel Európáért annak kultúrájáért a megmaradásért A másik csak a sarcért harcolt, s a hatalomért Hányszor ismétlődött elmúlt századok folyamán E szomorú történet ma is életre kel őseink nyomán Fél millió lelkes tömeg vonul zászlókkal békésen A másik oldalt, mint megcsappant sereg […]

Posted by
Posted in

Októberi tavasz

Nem a legújabb divat szerinti, de azért még mindig mutatós, állapította meg a kezében tartott csinos női blúzról. A színe felderíti az arcot. Vajon hányféle árnyalata létezik a pirosnak? Tiszta piros, cinóberpiros, élénkpiros, lilás piros, meggypiros, paradicsom piros… Ez a piros egyikhez sem hasonlítható. A pipacs színébe hajló, de annál mélyebb, festőibb. Bujaság, szenvedély. Tűz […]

Posted by
Posted in

Négy évszak

Négy évszak Áldott hely ez a Kárpát medence Csupa kinccsel, szépséggel van tele A teremtés különös ajándéka Hogy négy évszakot tett a tarsolyába Az évszakok színes változása Ami lehet az ember kívánsága Minden arcát ízét, bemutatja Ha gond, baj éri megnyugtatja Az ember és a tőke telhetetlensége A természet tartalékait is kimerítette Az emberi és […]

Posted by
Posted in

Naprakész

  Az első ember a Napon. Első hallásra erős túlzásnak, túl nagyratörő tervnek tűnik. Milliárdokat költeni ilyesmire? Minek?! De a tudományt nem lehet megállítani. Kerül, amibe kerül. Magyarország és Sunália (régen Napál) kormánya együttműködési megállapodást írt alá. Embert küldenek a Napra. Kölcsönösen egymás országába utaztatott küldöttségek tárgyalássorozatát lezáró záródokumentumban kijelentették, hogy még ebben az évtizedben […]

Posted by
Posted in

Rozsdavilág

  Rozsdavilág Csak áll a tóparton magányosan s mindig azt adja, mire szükségünk van. Enyhet a nyári forróságban és védelmet a zuhogó záporban. Új ruhát ölt tavasz közeledtén, s átöltözik az őszt üdvözölvén. Sohasem kér, mindig csak ad s mi nem vesszük észre, hogy lassan elfárad. Elszáll az idő felette is, törzse gyenge lesz, s […]

Posted by
Posted in

A magány arcai

Mint falat kenyér, úgy kell néha a magány, hogy mérlegre lépj. Nyomasztó érzés küzdeni igazságért, értetlenek közt. Fa kopár sziklán harcol árván, egyedül. Szenvedő magány. Vázában virág elhagyatottan hervad, halálos magány. Megszokás lánca régóta lebilincsel: az társas magány. Ihlet villanás, más dimenzióba visz, alkotó magány.

Posted by
Posted in

A dudva nő, növekedik.

A dudva nő, növekedik Az ocsú , a dudva nő, növekedik Már uralja a mezőt, mire észreveszik A szegény búza magára marad Az aratásra a gazda sírva fakad A politika boszorkány konyhájában A dudva némán megbúj ödujában Majd az első hazugság áradattól Mindent elfelejt a való igazságról Gyorsan növekszik mindent behálózva Az ember igazságérzetét megerőszakolta […]

Posted by
Posted in

Ballada a bajnokságról

„- Meleg volt a sapka…  / –  Nem volt rajta sapka!” Jól gurult a labda. Nem gurult a labda. … Berepült a labda. Ott se volt a labda. … De szép volt a labda. Randa volt a labda. … Lepattant a labda. Felpattant a labda. … Rajta volt a labda. Nem járt arra labda. … […]

Posted by
Posted in

sivár világ

Sivár világ   Amikor Meseország csatlakozott az Unióhoz nagy volt az öröm, nagy volt az álom. Mégse lett Meseországból Álomország és Csodaország se lett belőle. Pedig csodálatos hely volt. Mindig tavasz, mindig mosoly. Minden békés, semmi kétség. A rövid türelmi idő lejárta után Meseországnak is be kellett vezetnie az uniós normákat, szabványokat. Nincs kivétel! A […]