Posted by
Posted in

Kedvesemnek

Csábító a piros szín a horizonton, mint mikor szíven pezseg lélekszirmokon. A nap amilyen óvatosa lekúszik, vágyam feléd fordított tempóban úszik.   A sötétségben pajkos szemed felragyog, én az éjszakában karodba olvadok. Meghatóan gyöngéd forró ölelésed, valamennyi vágyunk egyszerre felébred.   Társam lettél a világ társtalanságban, becéző szavak lángoló hatásában. Figyelmem feléd irányul már örökre, […]

Posted by
Posted in

Lepketánc

Edit Szabó : Lepketánc . Mezőn, réten kinyílott minden virág, színesen tarkállik messzire a világ, fű felett szirmukat Nap felé fordítják, színpompájukkal lepkéket bolondítják. . A nyári napnak aranyló sugarában zümmögve szállnak vadító lepketáncban, a szárnyak zizzennek, lehullva, játszva égből nyíló sugárzó meleg árnyékában. . Vidám kacagással szaladó kisleány, ruhája nyaras,kicsiny alakja elszáll, futkos a […]

Posted by
Posted in

Ha én kürtös lehetnék…

Nincsen kutam, Nincsen vizem, De van utam, Nagyon hiszem. Ha volna nagy kürtöm, kürtös lehetnék, És akkor lehet, hogy sokaknak fújhatnék… Fújhatnám én a kicsi méheknek Vagy teli tüdővel a harci méneknek. Fújnám én a menetelő katonáknak, Segítve őket, a rohamot… bakáknak. Fújnám, és annak, aki kívánja, Dallamot adnék mondanivaló… alája. Kürtös lehetnék talán az […]

Posted by
Posted in

Ah!

Életnek, célja Az, hogy folyvást törtessünk? Csak kimerülünk! * Ah! Mondja meg valaki, minek élni, Ha mindennap van miért félni, Ha nincs mosoly és nincsen jövő? Ah! Okos az… ki úgy dönt ő tőrtető?! * Boldog életnek Fő része a törtetés? Simán, semmi nincs? Vecsés, 2012. szeptember 2. – Kustra Ferenc – Versben és európai […]

Posted by
Posted in

Vihar

Eső zuhatag Szinte mindent lerombol. Árvíz alapja. * Fúj a szél és törik az ág, Hull a levél és a virág. Eső csapkod arcomba, Ázok és fázok magamba. * Zord eső hullott És sok virágot levert. Mind földön hever. * Víz, tócsákban áll, Szivárvány ível égen… Eső illat volt… Vecsés, 2009. május 3. – Kustra […]

Posted by
Posted in

Névnapod van!

Enikő unokám névnapjára… Minden reggel mosolyogva ébredezel? Anya, apa így tudja, hogy te létezel? Kikeleteddel az arcokon fényezel! Családnak öröm és csak nézi, mi ragyog… Hmm… kis kedves arcod az, mely folyton vigyorog. Te is tudod, ma van a neved napja, Meg áldott már téged az élet papja… Itt a család és mi mást, nem […]

Posted by
Posted in

A spenót

Nagynénémékkel egy faluban laktunk és én gyakran voltam náluk. Történetesen egyszer ebédidőben is ott voltam és persze a két gyerek mellett jutott étel egy harmadiknak is. Nem lett volna semmi baj, ha véletlenül nem spenótfőzelék az ebéd, ami a mi étrendünkből teljességgel hiányzott, így számomra megdöbbentő volt a színe, az állaga és az illata. Nagyon […]

Posted by
Posted in

Kék sziget

Kék sziget Már felszáradtak könnyeim, sorsomnak vad örvényein tőled tovább hajózok, maradt nekem még hét csoda, szerelmed törött foncsora szívemből kéket oldott. Kék tengert és rá kék eget, kék levegőben kék sziget dereng a horizonton, mert ott ütök majd én tanyát, ott élem létem alkonyát, ott ér véget kalandom. De emlékedet elviszem magammal, rég volt […]

Posted by
Posted in

Az életemben minden nap Valentin nap

Az életemben minden nap Valentin nap. Apró vizi-kacsák tipegnek a Balaton parti ösvényen Virággal kezükben néhány fiatal párt kerülgetnek Marokra való évtizedeim emlékeit visszaidézem Bánat-dúlta napjaimban szép emlékeim újra megélem Szótárunkba számos idegen fogalom, befurakodott Mely példázza a szeretetet, a szerelmet századunkban Nyelvünk gazdagsága, számtalan színes hagyománya Nélkülözni tudná az idegenből érkezett Valentin napot Oly […]

Posted by
Posted in

Évszakok

Nyári kék ég hűlt helye búval tölt el. Őszi színek közt szemem könnybe  lábad. Véle  búcsút intenek álmaink is.                   Tél szele már int. Változó évszak-körök égi tánca. Csodaszép idők  örök ősi képe: visszatérő ciklusa, csillagok éke, fénye                                         még üzen, éltet.