Posted by
Posted in

Vihar után

            A fiú – bár nagyjából összeszedte már magát –, mégsem tudta volna leplezni még egy felszínes vizsgálódó előtt sem, hogy valami nem stimmel. Anyja azonban úgy megörült hazatérésének és annyira meglepődött, hogy eszébe sem jutott keresgélni a motyóit vagy az egyéb árulkodó jeleket, kizárólag csak fia naptól cserzett arcát vizsgálgatta. […]

Posted by
Posted in

Négy évszak

Edit Szabó : Négy évszak Tó vizében ragyognak a szinek, hullámait megtörik a fények, part közelben fekete a madár, halkan úszik felette a táj. Fenségében messzire tekint, frissen zöld fák tavaszt jelentik, ébredő természet, megújulás, életre kél minden virág. Fényes zöld falevél nyarat idéz, véle öröme, sárguló napfény, melegét szórja földi világra, teremtés hatalmát adja […]

Posted by
Posted in

A hála szavaival

A hála szavaival. Sűrű erdő közepében Egy csendes kis tisztás van pihenőben Bármilyen front tör nyugalmára Védi őt az összekapaszkodó fák koronája Pacsirta hangjára ébred a hajnal A harmatos fű, mint az éjszaka könnyei Csillognak,mint az életünknek fényei Létem sűrüjében védett pihenőhelyem Az Úr által ajándékozott drága feleségem Hála övezze minden lépését Pedig semmi sem […]

Posted by
Posted in

Egy igaz magyar orvos halálára

Egy igaz magyar orvos halálára! Az ősz beköszönte mindig a búcsúzás gondolatával jár A gondolat bennünk él, de nem ember tervezte eseményekkel Velünk születik, halálunkkal távozik A paradicsomban, az eredendő bűntől származik Az Úr azonban gondoskodott rólunk Hogy időnként igaz embert küld a világba, Ki ártatlanságunk visszanyerését táplálja Kinek erényei feledtetik gyarlóságait S nem pazarolta […]

Posted by
Posted in

Akit ittfelejtett a Jóisten

Akit ittfelejtett a Jóisten ! Szorit az idő, fogynak napjaim Naptáramra tekintve tapogatom ráncaim Szorongva hajtom álomra fejemet Napom zárása elveszi kedvemet Aztán hirtelen Édesanyámra gondolok Mosolygó szivemmel az Istenhez fordulok Uram-teremtőm 103 éves lesz a drágám Mennyi terhet viselhetett eddig is a hátán Túlélte családjával a nagy világégést 56 tól hordozta szeretteiért az aggódást […]

Posted by
Posted in

Nem változhat…

Edit Szabó : Nem változhat…. Mondhatnám én, bizonyisten’, hogy bezzeg az én időmben, fürdés után esti mese, bújhat ágyba minden gyerek. Reggel aztán kipihenve, felkeléskor minden rendbe, szép nyugodtan iskolába indulhat a család ága. Gyerekeim így neveltem, bezzeg még az én időmben, esti mese bizony nem volt, paplan alatt a könyv hajolt. Már a mában […]

Posted by
Posted in

Flóri és én…

A zöld fű, a fák, az apró kis virág meglazítja keskenyre húzott szád.   Az apró csodák, bogár és lepke… csak nézzük önfeledve.   Az élni akarás, mi bennük rejlik ők sosem felejtik.   Öreg, beteg kutyám lábamra hever, megsimogat… hűséges szemeivel !      

Posted by
Posted in

Esküvői fogadalom

Te vagy a kudarcom, Nem tudtalak ellökni Te vagy a bukásom, Nem sikerült meggyőzni Engem nem lehet szeretni Pedig ha tudnád hogy igyekeztem, engem senki ne szeressen Nem tártam két kezem ha az ajtón beléptél Nem néztem szemedbe ha hozzám értél Nem öleltelek át adva magam a percnek S nem mondtam: „szeretlek” Nem néztem hosszan […]

Posted by
Posted in

A Vadász

Vadat űz Minden éjjel Üldözi vassal-vérrel Torok vagy szív Nincs kegyelem Kés vagy kard Ez nem győzelem Mert aki vadat ejt maga is vad marad s nagy vihart arat a vasakarat Vadul szeret Vadul gyűlöl Vadakat hiába űzöl Szíved csak egy vadra vágyik Kiért megölnél bárkit Ő az kit vadul szeretnél, és megvetnél Kitől a […]

Posted by
Posted in

Félhomály

Félhomály   Kialudtak a fények, az egész város sötét, asztalomon csak a gyertya és a monitor fénye ég. Azt mondják, a gyertya lángja meleget ád, lelkedet melengeti, ha bánt a magány.   Künn zuhog az eső, dézsából öntik, bent a lakás melege vár, szemed fátylában megcsillan a gyertya lángja, rádnehezedik a félhomály.   Az eső […]