Posted by
Posted in

Villamoson

gondosan felteszi sminkjét örökre ívelt tetovált szemöldöke valószínűtlenül döfködi a komor tétova reggelt okos telojába mélyed majd bamba selfie-jével szemezve döbben rá otthon felejtette őszinte m o s o l y á t

Posted by
Posted in

Asszociációk Kosztolányi Dezső 10 legszebb szavára

Mint gyöngy, gurul eléd a pillanat, lobban a láng, a varázs elillan.   Halkan sír a szív, az Őszt idézi, holott a Tavasz csókját kéri.   Télen tükröző, szűz hó alatt csitul csendesen rejtőző mag.   Csörtető kardok ontotta vér, hiábavaló fájdalmat mér.   Mit viseljen el még Földanya? Ne legyen már Földünk bűntanya!

Posted by
Posted in

Csendes este

Edit Szabó : Csendes este Sötét árnyakat hozott az este, kövér lámpatestek ébredeztek, fényük alávetül díszelegve, sétányon sárgásan elterülve. Van még élet kora nyári napokon, vendégek ülnek enyhe padokon, beszélgetés zaja nem zavaró, jól érzi magát minden látogató. Csendes nyári este halkan énekel, nem zendül a hangja, csendben elmerül, pihennek a fák is, alszik a […]

Posted by
Posted in

Kedves Olvasóim!

Kedves Olvasóim! Egy olyan alkotást szeretnék, önöknek bemutatni mi két művész csoportot tükröz. A didaktikus és a tanult művészek közötti különbséget eltérést. Tudom kissé furcsa és meg lepő. Kérem a félreértés elkerülése véget s nem a meg bántás, hanem egy didaktikus alkotó tollából fakadó gondolatai tárulnak, most az olvasok szeme elé mit lelkükkel, s gondolatukkal […]

Posted by
Posted in

Szavak

Szavak   Meghatározói életünknek. Az első, gügyögve kimondott szó, és az utolsó, rebegő sóhajtás. Amit a két szó közt eltelt időben mondunk ki, jellemzi egész lényünket, tetteinket, gondolatainkat. Szeretek játszani a szavakkal. Egyenként kimondani, hallani a ritmusát, elgondolkodni azon, miért éppen ezt jelenti és vajon, ki mondta ki először ezt a szót és miért?   […]

Posted by
Posted in

Mi legyek…

Mi legyek, mit tegyek, hogy szívedbe zárj ne csak úgy láss, mint ki érdemtelen s képtelen átadni a szeretet hatalmát mert félénk és bárgyú az érzelemben. Mi legyek, mit tegyek, hogy megérts engem hogy nem vágyok mást,vagy új holnapot s a csillagfény sziporka az űr végtelenben szívemmel együtt csak neked ragyog. Mi legyek, mit tegyek, […]

Posted by
Posted in

Mint száguldó gyorsvonat…

Mint száguldó gyorsvonat úgy tűnik el ez az élet észre sem veszed, csupán galaktikus percnyi a léted. Az ifjúság már tova tűnt és még magad sem érted hogy belső énedből neked visszaint a húszéves képed. A sors ekéje ráncokat szánt arcodnak minden szegletére a fiatalságod örök, gondolod s vígan nézel tükröd szemébe. Ha elszólít a […]

Posted by
Posted in

Kánikulában2.

Kánikulában 2, Vakitó napban állok, s türelmesen várok Hűs szellőt,az ég irgalmából szolid nyári esőt A hőségtől ellágyult izmaimban megújuló erőt A holnapban enyhitő megváltó jövendőt Látok egy asszonyt, ahogy közelit felém Hisz Ő az én párom nyilal a felismerés belém Mindkét kezében mázsás terhekkel Arcán, eltakarva ráncait, izzadtságcseppek Szikla, melyre gyermekeimmel mindig épitkezhettünk Örömünkben […]

Posted by
Posted in

Régi szeptember…

Edit Szabó : Régi szeptember… Susog halkan őszi szél, messzi időkről mesél, szeptember még oly csodás, miénk volt a látomás. Fiatal pár szerelme legyen beteljesedve, harangzúgás, esküvő, újjat cserél a gyűrű. Emlékemben mindig él, de élveztem örömét, nagyon hamar véget ért, hatalmas a veszteség. Névnapomhoz pont egy hét, évforduló, már emlék, szívem mélyén örökké, nincs […]