Művek

Vértesszentkereszt Bús bokrok,cserjék,a múltat feledték pár oszlok,kő maradt,évszázadok alatt ha szél fúj hallani,régi idők zsoltárai szállnak át,történelmen,vadvirághaj  lebben rom maradt,erdő ölében,múlt idők ködében. Nádas Halkan zenélő nádas,míg locsog a víz fodros  ruhát ölt,ezer és ezer csíz zümmög száz bogár,s gólya kelepelget csendes most a part,a pillanat felemelget. Erdei séta Napsütés,őszi,szép idő,erdei út elébed jő megállsz,az […]

Szárba szökkent már az új kalász, szőkeségén elmereng a nap, s míg lágyan dúdol a szél a nyárnak, mint szelíd tenger ring az arany táj. Drága kincsünk e székely rónaság, földjében terem dúcos kenyerünk. Szépmező, te népünk hű szolgálója, őrködjön fölötted múltunk s jelenünk!

Edit Szabó : Varázslat fényben Bámuló fényben tavaszi kékben, természet lágyan felébredt végre, magasban fákon csillannak szirmok, rózsaszín álmok, közöttük áll most hosszú ruhában, tétova kézzel hölgy szentélyében, álom varázsban elmerült éppen, gondolat vágya mély tengerében, repülhet tova vágyaknak szárnyán, magas fa ágán rebben tekintet, a remény éled, virágzó tavasz, megújult élet, varázsos képek, veletek […]

A józan tapasztalás Se Sibilla, se budavári Juliska nem vagyok, bölcs, látnoki képességnek híján elmém, de azt mondhatom; anyám szavát magaménak vallva: „amilyet szakítasz, olyat szagolgatsz!” Örökbecsű, és milyen igaz magyar közmondás, benne a józan tapasztalás.