Posted by
Posted in

Nyári eső

Edit Szabó : Nyári eső Lenge nyári ruhában, esőcseppek sodrában, hirtelenség e világ, gyorsan halad a leány. Sárga ruhát fúj a szél, hátul lebben, utól ér, fej felett piros ernyő megvédi eső elől. Hirtelen jött a sötét, cikkáztak a felhőcskék, vízpermet kifehérlik, természet szépségei. Áldás sokszor az eső, várják mikor jön elő, természet körforgása, emberéltek […]

Posted by
Posted in

Hazaút

-1- A baromfiudvarba új lakó érkezett: -Kedves Barátaim! Az én nevem Lady Libera Liba, és nagyon örülök a találkozásnak. Pecsenye, a malac megdöbbenve meredt a csillogó szemű, mosolygó, takaros libára, és lassan feltápászkodott a pocsolyából. A többi állat is gyanakodva méregette a Ladyt, Rántotta, a tyúk pedig bosszúsan így szólt: -Hát téged meg honnan szalasztottak? […]

Posted by
Posted in

Csillag Csillám

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit a szülei nagyon, de nagyon szerettek. Ez a szeretet napról napra nőttön-nőtt. Akkora lett, hogy nem fért el a lakásukban. Azután akkorára nőtt, mint a háztömb, ahol éltek. Majd olyan dundi lett, hogy elérte a Holdat. Amikor ez a szeretet már olyan hatalmas volt, hogy […]

Posted by

A zsíros kenyér

Akai Katalin                             A zsíros kenyér (Igaz mese, a régmúltból.)                      Oly sűrűn kavargott a szürke, szénporral és füsttel kevert köd, hogy délután már az iskolaudvarra sem engedtek ki bennünket. A tanteremben vidám zsibongás volt, mindenki elővette uzsonnáját, amit otthonról hozott.  Csak Erzsike a fekete hajú, sovány, pipaszár lábú roma kislány nem hozott semmit. Félre […]

Posted by
Posted in

Bella Itália

Akai Katalin   Bella Itália   Gyermekkoromtól égetett a vágy, A tengert látni és Itáliát! Milyen a tenger, ha partra fut ki? Hófehér habja lábam érinti. Hiszem, hogy eljön, annak a napja!       Várj reám drága, Bella Itália!   De finom lehet az olasz spagetti! Mikor leöblíti, egy sűrű chianti.  Milyen a Nap, […]

Posted by
Posted in

Az élet alkonyán

Edit Szabó : Az élet alkonyán Láttam anyám ráncos kezét, fáradtsága nagyon nehéz, korán kezdte az életet, évszázadok nem felelnek. Nem felelnek már életek, gyerekeknek munka kellett, gyorsan mozgott a két kezük, hamar telt le az életük. Felnőtt koruk,fiatalság, megnőtt dolguk, kilábalták, újabb életek teremtek, folytatódtak a remények. Jobb világ jön, boldogságuk gyerekseregben családjuk, megtenni […]

Posted by
Posted in

Egy igaz magyar orvos halálára

Egy igaz magyar orvos halálára! Az ősz beköszönte mindig a búcsúzás gondolatával jár A gondolat bennünk él, de nem ember tervezte eseményekkel Velünk születik, halálunkkal távozik A paradicsomban, az eredendő bűntől származik Az Úr azonban gondoskodott rólunk Hogy időnként igaz embert küld a világba, Ki ártatlanságunk visszanyerését táplálja Kinek erényei feledtetik gyarlóságait S nem pazarolta […]

Posted by
Posted in

Csendben ülök…

Csendben ülök egy köztéri padon, Figyelem, hogyan suhan el az ősz, Nézem, ahogy a száraz avaron Meglibben a szél, majd hosszan elidőz. Eszemben forog számtalan gondolat, Hova, merre visz még az utam, Vajon az életem még mit tartogat, Hogyan érzem majd jól magam! Forog az agykerék, téged látlak újra, S elképzelek számtalan beszélgetést, Miként boríthatok […]

Posted by
Posted in

Véres macskakövek

Akai Katalin       Véres macskakövek   Futott a lány a véres utcán, Barna haja utána lebbent. Varkocsa indulót vert a hátán, Szakadt cipője a kabát zsebben. Véres macskakövek halálról mesélnek   Rettegő szemekkel körül nézegetett, Csak tank ne jöjjön, rebegte csendesen. Rongyos harisnyáján kinézett lábujja, Hogyan jut majd haza? A Teremtő tudja. Véres […]

Posted by
Posted in

Vágy

Akai Katalin                    Vágy Izzó szerelemben fokozatot váltva, Két ember egyesül Perzselő vágyban Milyen jó szeretni, s szeretve lenni! Minden gondunkat Órákig feledni   Éget a szerelem, tüzes a lángja Hiányzol Édesem! Jöjj karjaimba! Álmodom rólad, éjjel és nappal Ébredjünk együtt Pirkad a hajnal   Szerelmes szavakat suttogtál […]