Posted by
Posted in

Valódi évszakok meséje

MOSOLYVIRÁG NAGYCSALÁDOSOK DEBRECENI  EGYESÜLETÉNEK  PÁLYÁZATÁRA  – ÉLETMESÉK ! Szabó Edit : Valódi évszakok meséje Gyermekkoromban sorra jöttek az évszakok. Az év elején még tél volt, térdig érő hóban járkáltunk,szánkóztunk a domboldalakon. Igaz, a ruházatunk átnedvesedett a sok eséstől, de a hangos kacagást messziről is lehetett hallani a gyerekek szájából. Jó páran voltunk mindig egy csapatban, […]

Posted by
Posted in

Szív titkai

Titkokat rejt magában a szív, Nehéz megfejteni, Előre nem tudni a titkot. Meg kell keresni az utat, Ami rejti a titkokat, Nézheted az arcokat, Abból nem tudod meg mit rejt, Nyomát sem leled a titoknak, Amíg nem vagy a szív útján, Mely hosszú, s rejtélyes, Mert szeretetre éhes. Próbáld meg kinyitni őt, Megannyi titkot rejt […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Semmi értelme…

Rózsa Iván: Semmi értelme… Csak szenvedéssel lehetett megváltani a világot? Mással nem? Ez rád nézve a legnagyobb szégyen; emberi faj, emberi nem! Próbálkozhatunk mással is, hathatnánk netán az értelemre: De az ember annál kényelmesebb, így nincs semmi értelme… Budakalász, 2021. április 8.

Posted by
Posted in

Ha esik, sár lesz

Gyerekkorom legszebb férfijának nagynéném férjét tartottam. Természetesen ő is „nagy szerelem” volt az életemben és semmi akadályát nem láttam akkoriban, hogy ő legyen majd a férjem. Nett és pedáns volt. A megjelenése mindig kifogástalan, kellemes és mély orgánuma, göndör fekete haja és mindig huncutkás mosolya volt. Persze ezt a huncutkásat csak most gondolom, akkor egyszerűen […]

Posted by
Posted in

Lennék még veletek

Csak sokáig lehetnék veletek ti esti fények, mikor a pislákoló lámpások összebeszélnek. Útjára indítjátok az éjszakai bohémságot, átlátszó függönnyel takarjátok a kacérságot. Csak sokáig lehetnék veletek ti fénylő csillagok, halljátok csak meg mikor magamról hírt adok. Eldalolom nektek a legszebbet mit képzeltek, felseprem az utat előttetek hol tovább lépdeltek. Csak sokáig lehetnék veletek ti hűvös […]

Posted by
Posted in

Szerenád

Szerenád Kiöntve már a bánatom a hűs kövön hever, az arra járó alkalom már oda sem figyel, úgy megy mellette gyorsan el, oly észrevétlenül, csak egy madárka énekel, amint mellé leül. Parányi teste megremeg és énekelni kezd, s a szívem is remeg vele, de már leszáll az est, én összesöpröm bánatom, madár repül tovább, hát […]

Posted by
Posted in

Boldog tavasz

Gyönyörű kék az ég és gyönyörű zöld a fű, Érzem a lágy levegőn, ez tavasz… vajszívű? Látszik a tél elunta már itt magát, lassan elkotródik, Bár én szeretem őt is, de hosszasan… elunalmasodik. Ráadásul az idén nagyon lehetetlenül viselkedett! Nem hozott havat és jeget, meg téli, finom, jó fergeteget… * (3 soros-zárttükrös) Most már ne […]

Posted by
Posted in

Csodálatos szerelem

Csodálatos szerelem Gyönyörű volt az első együtt töltött éjszaka, éreztük, ez több, mint a szerelem mámora. Forró csókjaid égették ajkamat, nem volt szükségünk bókokra, suta kis szavakra. Bíboros palástban érkezett a hajnal, odakint vidám, pajkos szellő nyargalt. Vágyón nyújtottad felém kezedet, tudtuk már, szeretni így csak egyszer lehet.

Posted by
Posted in

Tiszavirág-szerelem

Tiszavirág-szerelem Hol van már a júliusi napfény, a hullámzó tó, vidám kacagás, az önfeledt mámorkeresés, a végtelennek hitt csókok, két szív együtt dobogása, két szempár boldogságtól csillogása? Hová tűnt a mindent megszépítő érzés? Nem volt más, csak egy félreértés? A sorsa volt, hogy a nyárral együtt távozzon, sárgás-piros levelekkel ő is elhulljon, és a zizegő […]

Posted by
Posted in

A SZÍV MÉG ÁLMODIK

Magányos éjszakáimon A múltba révedem Jövőm keresem A rosszat feledem Hosszú még az út A szív még álmodik A boldogságom kergetem Pedig nem is létezik Kulcsra zárom a szivem Hogy boldog vagyok Tán el is hiszem Lesz még szebb jövő, tudom Hol az álmok visszatérnek S elhozzák majd csillagát Az új reménynek   Blažekné Benik […]