Munkás… poéta-napok Poéta vagyok és teszem a dolgomat sokszor lelkesen, De azért sokszor, inkább kitartóan, fölöttébb csendesen… Ne fogja repülésben, a lelkemet semmi sem vissza, Mondanivalóm érthető, a lelkem szándéka tiszta! Itt, szobában elmélyült a csend, hangját lelkem beissza. Az én lét-templomom a dolgozószobám és én vagyok a papja. Oltárom az íróasztal, szép-régi és hiszek […]
A vég X lezárta, lásd meg! amit nem is lehet, és nem is képes, nem! Meg ő is mégis tette, mindez már mögötte- Hiszen felé nyúlik egy sötét, rideg kar, aki akar mindent. Bárha nincsen ujja. Aki takar mindent, bárha nincs tenyérje. Hiszen halott. Csupasz! Hogy lerántsa földre vagy épp fel az égbe, már feléje […]
OXIMORON szerű gondolatok, európai stílusú haikuban… Próbáld megfogni A szelet, kint a mezőn. Siklik kezedből. Próbáld megfogni A szelet, kint a mezőn. Éppen szélcsend van. ** Napfény fürdeti A szép hegyi tó partját. Boldogság sziget. Napfény fürdeti A szép hegyi tó partját. Parton veszekszünk… ** Menj fel egy dombra, Nézd, virágzó almafák. Lélekemelő. Menj fel […]
Nem tarthat örökké a sötét napfogyatkozás! Égen futó fények… a rettegett csillaghullás. Aszteroidák röpködnek, bombázzák a földet, De ne félj, a sűrű légkör elolvassza őket. Vecsés, 2014. március 18. – Kustra Ferenc
Oximoronos versek és HIAQ -k… Nagyon fontos, az emberek egyéni szabadsága és, hogy megélhessék… Sokaknak adatott, hogy egész életüket spanyolcsizmában élhessék… Fék, virágok, és fény Szerpentinszórás, pezsgőzés. Éhező gyerekek. * Szépen élni, az biz’ Keveseknek adatik meg. Keserű az élet! Ki rossz helyre születik, az senki életet élhet. A király fia királyfi, király lesz, trónt […]
Szerencse nélkül… Ki sikereit fennen emlegeti, De közben szerencséjét nem említi, Az jól becsapja a hallgatóságát, Sötétbe burkolja a mondandóját. Egy jó adag szerencse mindenhez kell És akkor leszünk tele sikerekkel. Az életünk már csak ilyen, nincs más út, Szerencse nélkül, bizony nincsen kiút. Vecsés, 1999. május 16. – Kustra Ferenc
Vödör vagyok és a tisztem, Hogy; láncra akasztott fülem Segélyével merítenek Kútból vizet, kiemelnek. Magamat, jól akkor érzem, Ha kútkáván sütkérezem. De az biz’ kit sem érdekel, Mit érzek a merüléssel. Igen sokat merítenek És itt nincsenek érzelmek. Ember, állat vödre vagyok, A sorsom, hogy csak szolgálok. Ide születtem vödörnek És jó is ez mindenkinek, […]
Ki mindent akar, annak van-e igaza? Vagy ki földön marad, az a realista? Ezt eldönteni nem elég a tudomány, Saját képesség és készség a tudomány. A siker annak, ki azt éli meg, sorsjegy, De, csak HIT erejétől nem mozdul a hegy. Van, kinek a földcsuszamlás a szerencse, Mások baján dicsekszik a sors kegyeltje. A sikeres, […]
Siker záloga a szerencse… Ford mondta: hagyja dolgokat folyni, Ha nem tudja azt megváltoztatni. Ö ügyes volt igen jól csinálta, Így ő lett autósok királya. Megvallom, próbáltam én is így És nem lettem sikeres imígy. Pedig jó módszer, talán való, De oly’, mint a trójai fa ló. A jó öreg ló is alkalmas, Sikert hordozza […]
A hatalmas Szaturnusz a tél istene, Nagy téli viharokat küld le a földre. Sajna’ igaz, ember vívta ki az Isten Haragját, mint gyarló, nagyon érdemtelen. Szereposztás adott; Isten és ember Látszik… ember, állat, növény a fényben. Ember bizony nem kapott külön szerepet, Hogy uralja állatokat, növényeket. A Föld egységes természet télen-nyáron. Mondja Isten; ember okos, […]
