Rózsa Iván: Re-reformáció? Búcsú-cetlikkel Bűnbocsánatra lelni, Bizony nem lehet. Megelégelte Ezen fonák helyzetet: A reformátor. Ma is ezt tenné: A bűn újra eláradt… Támadj fel, Luther! A hazugságok Ellentéte sem igaz… Igaz, barátom? Szegezd ki újra Pontjaid egy kapura! Jó erős szeggel… Templom-ajtóra, Ha lesznek még templomok Egyáltalában… A kereszténység Jövője bizonytalan… Országunké is… Muszlim, […]
Advent idején. Víztükrén kicsinyke buborék, egy szerelemből vagyok maradék. Kik teremtettek engem … már csak egy fénycsík a végtelenben. Mint aprócska csillag karácsonykor felragyog, Súgnak, búgnak … és már veletek is vagyok ! Advent idején gyújtom a gyertyát, hogy fenyőfámat ők is megtalálják. Díszek érintése gondolat a múltra, […]
Fehér takaró alatt kicsi ház, Pici ablak az oldalán. Tetején szalmaszál, Itt éldegél anyókánk. Öreganyó havat seper, az arcán könny pihen. Orcáján a szeretett színe, Piros pozsgás úgy kilencven fele. Törékeny teste sepreget, hogy ne fázón szegényke. Ölébe viszi rőzse csokrát. Befűti a kicsi kályhát. Csak ül magányosan csendben, Bibliát olvasgat rendre. Meg gyújtja […]
Szőttem álmot angyal szárnyán, Hogy majd én is nagy leszek. Elismernek s szeretni fognak, Mint minden nagy embert. De szertefoszlott, drága álom, Hisz nem kell senkinek. Alkotások mit sem érnek, Hisz nincs iskolám, és hibás az egész rendszerem. Perig nálamnál tanultabb emberek Hibát hibára alkotnak, s mégis jó, mondja más. Hisz ő elvégzett egy magasabb […]
Töredék Ha majd véget ért a rendelés: – Főúr fizetünk. A végösszeg mi kijön, maga az életünk. – Volt egy kevés tonik, sok – sok vodka, költöttük kevéske pénzünk mosolyogva. – Főúr! A röpke órákat is írja a számlára, mert egy pillanat sem telt el hiába. A gombához, tartárhoz, ettünk egy szelet kenyeret, s […]
Rózsa Iván: Szavazz! Ha tudsz… Ha nem tud elindulni egy párt: Szavazz a választásokon a másikra! Ha a második sem indulhat: Szavazz hát a harmadikra! Ha senki ellenzéki sem indulhat: Szavazzon ez a rettegő állat önmagára! Ha egyáltalán nem lesznek választások: Hallgass szívedre és Isten szavára! Budakalász, 2017. december 7.
Fal, fal és mindenütt csak fal. Megvéd, elzár, vagy csak eltakar, néha feltűnik egy-egy délibáb, érzed és hiszed, ott egy más világ. Keringnek körülötted álom szilánkok, taposóaknák földjét rohanva járod, sejtelmes ködökön átdereng egy élet olykor már üvölt az egyedülléted. Lemállott vakolatok közötti résen, átdereng a fény…és készen vár egy mese a kinti világról, hol […]
Napon hagyott nedves vályog Elporladó könnyű rög Lapraszerelt megoldások Bocsánatos főbűnök Fából gyártott vaskarika Polírozott malomkő Húsz évesen szűz Marika Megjósolható jövő Hol a válasz kérdés nélkül Elfelejted maholnap Ki vár pofont fizetségül Búgócsigák dalolnak Fegyvercsőbe sült lőszerek Ökörré vált kistinó Megfordított ködmönszerep Igát vonó póniló Harmadnapra feltámadok Kelj fel Lázár, ha lehet Valóságunk újra […]
Álmodozó kényelemnek Penészes az otthona Milyen gyönyörű az ég Bonthatatlan zsákba tesznek Eltűri egy ostoba Végzetünk csak semmiség Árulkodó életrajzok Dalolgató némaság Szivárványos könnyet sző Elmerülő fény az arcod Fölöttünk száz tölgyfaág Hull, csak hull a zöld eső
Álló cölöp kavargó viharban. Vadócok a várbástyák alatt. Hintalovat, nem fegyvert akartam. Elkárhozom, de csak általad. Tépett zászlónk szolgálód lehúzza. Odaát az ellenség örül. Kábán ülünk egymás mellé bújva. Sokan vagyunk fáradt tűz körül. Lábnyomaink behavazott jégen. Senki földjén árokmenti ház. Itt maradtunk bölcs fiad nevében, családunkra szellemed vigyáz.
