Hamvas, mint péksütemény, Sötétben árad a fény. Ez nem zöld török félhold, Napsütötte a félhold. Érdekes jelenség égen, Ember figyeli már régen. Középkorban igen félték, Titkát rég’ még nem ismerték. Azóta ember megjárta, Repítette fel… űrszonda. Lakatlan a kies táj, Nem süt nap, fedi homály. Vándornak, ki éjszakai, Vannak… az ég iránytűi. Maradjunk mi lenn […]
Vándormadár a fészkére, Szomjas vándor a hűs érre, Én is vágyom: békességre. Bizony hiányzik, még ma kéne Végre, valahára, elkélne. Vágyom békés, nyugodt életre. Kedvem nehogy búsra váljon, A békesség készen álljon, Puha, meleg befogadjon. Jókedv, játszi pille, repdesik, Óh, remélem, el nem utazik. Bízom, hogy végre rám telepszik. Budapest, 1997. február 26. – Kustra […]
Ajánlom: Szabó Lajos, kedves rokonomnak… Iszod a bort kancsó számra, Poharazva veszed szádra. Ettől lesz sok gyomorsavad, Aztán jól érzed magad. Eszel hozzá jó szalonnát És egy jó fej vöröshagymát. Mondja is a kedves nejed, Eliszod Te már az eszed. Nincsen baj hajad alatt, Igen jól tartod magad. Edzed magad hétről hétre, Adsz a magad […]
Tengerparti homokban, Nyomok a homokban. Homok a tengerparton, Nyomok a tengerparton. Ne ragozzuk ezt a kérdést, Tegyünk fel egy újabb kérdést: Homok-e a nyomunkban Vagy Nyomunk-e a homokban? Budapest, 1997. február 10. – Kustra Ferenc
Kutyát látok künn a parkban, Nagy apportfa pofájában. Fut, a hóban alig látszik, Gazdija meg majd’ megfázik. Eb igen jól érzi magát, Gazdija… elunta magát. Menne is már gyorsan haza, Na, de hová lett a kutya? Hóba süllyedt tárt pofával, Csak előjön apportfával. Mennek együtt hazafelé, Vár otthon a meleg málé. Kutyus is kap egy […]
Bálna merül mély vízbe, Légzés után ízibe. Búvár merül mély vízbe, Légzés közben végtébe. Lent a mély víz egyforma, Bálna, búvár más forma, De azonos mindkettőben, Szeret vizet egyvégtében. Víz bálnának lételeme, Víz búvárnak kedvtelése. Lent a vízben találkoznak És egymásra csodálkoznak. Bálna nézi, mit keresel, Búvár nézi, Te mit nézel. Víz azonban mindenkié, Nem […]
Szép sárga színe, Kesernyés az íze. Van, ki szereti, Van, ki megveti. Gyorsan öntöd habosra, Rajta fehér habocska. Pikoló az kisadag, Korsó meg a nagy adag. Habzik, mint a tenger, Ez jó kedvvel tölt el. Korsót fogjad marokra, Nehogy kiöntsd asztalra. Idd a dicsőített sárga lét, Pezsgő- habos söröcskét. Emésztésben mindig segít, Még egy korsót… […]
Itt a szüret, szedjük, A szőlőfürtöt letépjük. Daráljuk és préseljük, A levét meg szeretjük. Must lesz az most, finomka, Murci meg az itóka. Később érik, bor lészen, Pohárban áll asztal szélen. Lehet száraz, fehér,. Bordó, Édes, félédes, aranyló. Van, ki fehéret szereti, Meg aki vöröset eszi. Jövőre újra keresztelik, S már óbornak nevezik. Finomabb a […]
Magyar ember bort igyon, Bor legyen az asztalon. Göthös lett és nem iszik, Ha ez így megy lefogyik. Napi három kis pohárral, Nincsen dolga a doktorral. Rendbe teszi a belsőjét, Forralt melegíti szívét. Forralt lehet télen-, nyáron, Csak ne lépj át a határon. Mert ha iszol, maradj ember, Bor is akkor szeret ember! Budapest, 1997. […]
Melléfogtam hajdanán… Én hajdanán, nagyon pozitívan a hegyre indultam, Mire fölértem, szembesültem vele, meddig jutottam, Ez csak egy kis lankás dombocska! Lelkesen följutottam! (Sedoka) Domb! Csak egy lapos Emelkedő! Caplatok. Itt már nem lesz hegymenet. A hegyek között Mint ellaposult fennsík! Unalmas bejárni is… (3 soros-zárttükrős) A dombon leültem egy kicsit a nincs is megállóban, […]
