Posted by
Posted in

Fura időket élünk…

Nemcsak fura… embertelen ez a világ… Billentyűtlen telefonok, Kilincs, zár nélküli ajtók, Agy nélküli “okos” barmok. * (10 szavas) Torz világban élünk, Már nem is beszélünk. Néhány üzenettel beérjük…? ** Óraállítás évente és kétszer! Csak a bolondok hiszik azt, hogy kétszer… Biz’ elég takarójából levágni, Petáknyit… másik végéhez toldani. * (10 szavas duó) Az óramutatóját […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A játékos

Rózsa Iván: A játékos A játékos igazi hazardőr, de nem a saját vagyonát kockáztatja, hanem a népét. Igaz, ha elzavarják a hatalomból, az összeharácsolt vagyona is odavész… A játékos egykoron szülővárosa egyik gimnáziumának alapszervezeti KISZ-titkára volt, aztán harcos antikommunistává lett: most is az, hivatalból. Harmincegy éve ’56 mártírjainak újratemetésén – már minimális kockázat mellett – […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az élet szép…

Rózsa Iván: Az élet szép… Bejöttek hozzánk Nyugatról az árak, Maradtak nálunk a keleti bérek… A feltámadás tőlem még várhat: Köszönöm Uram, hogy még élek! Budakalász, 2020. július 22.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Emberi viszonyok

Rózsa Iván: Emberi viszonyok Ne aggódj! Ne aggódj, cselekedj! Az aggódás felesleges. Ami be akar következni, tőlünk függetlenül, úgyis megtörténik. Ha meg nem következik be, minek aggódtunk feleslegesen?! Csak egy példa: ha valaki megsérül, erre elkezdünk aggódni az állapotáért, sorsáért, kinek jó ez?! Inkább cselekedjünk, és kössük be gyorsan a sebét! Az aggódás jó része […]

Posted by
Posted in

Péter, Viktor és Sanyi

Heeeej te! – szólalt meg Péter a bakról, miközben ostorával csettintett a két nóniusz kanca Viktor és Sanyi farára. S a két okos jószág tudta a dolgát, szépen komótosan elindultak. Mindhárman a Dél-Alföld egyik vendéglátásra berendezkedett tanyáján szolgáltak már hosszú ideje, nem csoda hát, hogy összeszoktak. Mint mindig, most is kirándulókat, vendégeket kellett kivinniük egy […]

Posted by
Posted in

Az élet, maga a szenvedés

Hétköznapi pszichológia Freudtól a pszichoanalízis után megkérdezte a kezeltje; „Mit várhat az ember”? A Prof. hosszan elgondolkozva felelte: Az ember kapacitása megnő a szenvedéshez, mert ez a léte És Bizony tovább fog szenvedni, mert embernek ilyen az élete. Bizony, nem lehet megúszni! Ember élete, maga a szenvedése… Vecsés, 2020. március 27. – Kustra Ferenc –Íródott; […]

Posted by
Posted in

Dinnyekóstoló leány

Edit Szabó : Dinnyekóstoló leány . Sötétzöld a dinnye héja, tűzpirosan csillog húsa, zöld és piros között fehér vékonyság magyar emberé ! . Derék magyar az asszonyság, mert dinnyéjét ketté vágván ölébe ülteté gyorsan, kése nyomán hamar roppan. . Mézédes a magyar dinnye, édesedik a szánk íze, egy-két cseppje kicsurranhat, pirosra megfesti ajkat. . Megeheti […]

Posted by
Posted in

“Hiba”

“Hiba” Hányszor találkoztam már vele, hányszor próbáltam kikerülni, de mindig belém kötött. Gúnyos arccal közeledett, mellébeszélt, és ahogyan írt, rögtön láttam, ő az! Ő, a „Hiba”. „Hiba” tudta, hogy felismertem. Megvetem alattomos természetét, ahogy mindent latba vetve betolakodik és helyet követel magának. Ezer arca van, de a hozzáértő szem azonnal felismeri. Úgy gondoltam, szólok. Vigyázzatok! […]

Posted by
Posted in

Anna napra

Edit Szabó : Anna napra Szeretem az Anna nevet, Keresztanyám ezt viselte, mégsem kaptam meg Ő tőle, elég legyen egy belőle ! Köszöntőm így néked szóljon, örömödhöz betársulok, kívánok sok boldogságot, élj meg mindent, ami vágyott ! Bőcs,2020.07.26.

Posted by
Posted in

A csipketerítő meséje…

Az évvégi ünnepek felé közeledve az ilyenkor szokásos nagytakarítással voltam elfoglalva. Sietősen végeztem dolgomat. Csupán az járt a fejemben minél előbb meg legyek vele, letudjam, mint kipipálandó feladatot. És ekkor valami váratlan dolog történt – pillantásom egy fehér csipketerítőre esett, mely az egyik polc mélyén szenderegve várta, hogy kirázzam belőle a port, a feledékenység porát. […]