Hétköznapi pszichológia… Szinte mindig úgy van, hogy a pár domináns tagjának Lehet csak véleménye, vagy mondandója! Mindent megmagyaráz, folyvást ossza az észt párjának S Ha igaza van, ha nincs, dől a mondóka! Ő generálója, párja alanya a játszmának. Vecsés, 2017. június 12. – Kustra Ferenc
Edit Szabó : Napi újsághírek Újságot hogy olvasok? van, hogy gyorsan lapozok, meglátom a képeket, elborzadok rémeken! Előre én már tudom, mit mond a sokadalom, hallottam már ezerszer, nem mond újat, ismétel. Ember, vigyázz és féljél, nyugságod veszélyben él, hogyha nem hallgatsz reánk, rád zúdulhat a világ! Minden nap események, oly sokszor visszatérnek, kicsi ember […]
Tekergőzik, csúszik a kígyó, Előre menni, neki is jó. Sétál és cammog az elefánt, Jó nagy állat, de nem félj, nem bánt. Szőrős és csíkos lett a tigris, Így, el tud bújni, akárhol is. A másik csíkos meg a zebra, Nem az, aki tengerész vala. Sok pikkelyes lett a halacska, Felfelé úszik a folyóba. Nagy, […]
Avagy: tagadni a múltat? A jövő titok, De a végzet intézi… Múlt meg, úgy, ahogy…! * Másodpercenként Létezik, jövő kezdet. Csak múlt alapján! * A vágy, csak álom, Vagy teljesül, vagy soha… A múlt, biztos pont! * A múlttól félni Dőreség, vissza nem jön. Csak… kutakodni! * Előttünk tenger Sok kérdés múltba vezet. Múlt, mégis […]
Már régóta dolgoztak, de még mindig félhomály volt. Imre bácsi nagyot nyelt a hűvös levegőből, majd a járdaszegély mellett álló fának támasztotta régi, kopott seprűjét. – Mennyi az idő? – kérdezte kollégái felé fordulva. – Az órám szerint negyed nyolc – válaszolta az egyik. – Percre pontosan? – Miért akarod percre pontosan tudni? Talán randid […]
Hol vagy már, kedvesem? Vágyam irányít, nagyon rejtelmes eme világ. Hiányzol, régen voltál, testemben, vajon, mi rág? Gyere már, várlak, remegek érted, csillagvirág. Élek én tökéletes, reális vágyakkal, De nem bírok az üres konyhaasztalokkal, Várlak már én tégedet… tele tányérokkal… Agyam és a testem már annyira vár… Sőt, szerelem ösvénye is miránk vár… Közelséged old […]
Hol vagy már, kedvesem? Ó, te borús felhő már, látásod is szívet elszorít. Ó, kedvesem, ha itt lennél és az ölelésed szorít… Ó, te felleg, minek vagy fejem felett, rád én nem vágyok. Ó, kedvesem, már majd’ megőrülök, rád, annyira vágyok! A létem előjött, minden csak bőn dübörög bennem, Nem vagy itt, amire vágyok minden […]
Hol vagy már, kedvesem? A vágy bősz bizsergése lúdbőrösséget okoz, Ha nincs ott a partnered, az élet ezzel pofoz. A gondolatok is nehezülnek És nagyon vaddal kiegészülnek… Csak egy éjszaka, a földöntúli boldogság, De élet, ha nem adja, lesz elkárhozottság. Kérdések halmozódnak, igazi válasz nélkül, Bennem a vágyódás, katasztrofálisan mélyül. A bizsergés, eluralja eremet, Forróvá […]
Hol vagy már, kedvesem? Európai stílusú haikuban… Vágy bizsergése, Lúdbőrösséget okoz. Nehéz lélegzet * Megnehezülnek A gondolatok. Érzők! Tehetetlenség. * Oly’ földöntúli Boldogság, szeretgetni! Beteljesülés. * Gyűrött lepedő, Tán’ vasalásra szorul. Idő rablása. * Másnap ismét csak Kívánalom lényege. Megint lepedős! * Gyötrő bizsergés, Napközben is támadó! Libabőr levét… Vecsés, 2016. július 21. – Kustra […]
Világhimnusz 3: Valami tűz 1. De az, ami ég immár olyan rég! Ott a Kossuth téren és egyre tészem rá Gonosz Embert mint tóba tengert. 2. Eme tűz megvan Szíriusz-magban, ne bújj előle, melegít tőle odatévedő űrlényedő. 3. Ez a tűz táncol elő a szánkból, tigrist perzselünk, most ez kell nekünk, s fújatik elő modern […]
