Posted by
Posted in

Határ

HATÁR . Meleg, puha talaj egy téli éjszakán a már többször bejárt dombocskás-selymes táj, időzünk a hegynek mindkettő oldalán, megpihenünk a szirt tövének tisztásán. A sűrű kiserdő apró fái között is találunk néhány pajkos kis örömöt, az erdő két szélén vár a két kis kagyló, puha héjú, édes, ha buján nyaldosó tengerhabok lágyan meg-megkóstolgatják, s […]

Posted by
Posted in

Élőszobrod

ÉLŐSZOBROD . MOTTÓ: “Vérköreid, miként a rózsabokrok, reszketnek szüntelen. Viszik az örök áramot, hogy orcádon nyíljon ki a szerelem…” (József Attila: Óda) . Bőröd finom selymén át tested melegén érzem az életet… erek lüktetése hajszál szövevénye parányi részeket szállít szerteszéjjel napsütésben s éjjel… folytonos körforgás; s lágyan mozdul vele lélegzet-emelte izomfal-suttogás… . Billentyűk szívedben Isten-csoda […]

Posted by
Posted in

A Styx örvényében

A Styx örvényében . fehér falak, fehér világ mandragóra-gyökér kiált – . kiszakítottad mint csillagokat . göncölszekér fut feletted ki ne ejtse űzött lelked. . Plutó udvarán kéj-éj hajnalán . sós vízbe fojt a tüzes láng hívogat lent az Alvilág. . fent a hűvös víz semmit nem enyhít . se földi fák üde zöldje – […]

Posted by
Posted in

Vágyott szerenád

VÁGYOTT SZERENÁD . már megszólalt a húr beállítatlanul fényes gitártesten nyugodt-feszült csendben . gyermeki mosollyal százévesi gonddal fogta két kezébe vágyott-e zenére . most a feketére csillogó fényére csak a komor háttér oly patyolatfehér . csövek keresztezik nedveket vezetik és mindent áthat a steril lét illata . belső zene-szólam bizonytalan holnap csillant két szemében hisz-e […]

Posted by
Posted in

A csillagod

A csillagod Ha már miértek sincsenek, a válasz ott felesleges, a kérdésedre nem felel, karámjaid közé terel, elzárja majd a vízcsapod, jövőd te már nem láthatod, miközben arra rálegyint, megfed, pofon vág, rendre int, kitépi gyenge szárnyadat, s a pulzusod körül matat, és megtanítja azt neked miként is éld az életet, miért rajongj és mit […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Pride

Rózsa Iván: Pride Felvonultak hát a „büszke” buzik: Végbél-lovagokon tán rózsaszín bugyik… Otthon maradtak a szolid homoszexuálisok: Tegyetek köztük különbséget, magyarok! Budakalász, 2021. július 25.

Posted by
Posted in

A Sárember II.

  Edward Curley, az enyhén pocakos, de a sportolás miatt egész jó kondiban tartott, őszülő hajú férfi meglehetősen büszke volt magára, dacára annak, hogy az átlagnál enyhén alacsonyabb volt, és emiatt élcelődtek rajta korábban, ám pénzügyi sikerei miatt hamar a falu egyik legbefolyásosabb embere lett. A városba ő járt leggyakrabban a helyiek közül, neki volt […]

Posted by
Posted in

Apokalipszis

Apokalipszis / az utolsó óra/ Idegölő álmot láttam éjjel földünk teste szakadt szerteszéjjel, sírja fölött álltam, nem volt lábam, madár repült arra, nem volt szárnya tik-tak tik- tak tiki –tak… Jéghegyek a sarkról megindultak, folyók medreikből szabadultak, savas eső hullott fenn az égből, hurrikán beszélt a gonosz szélből tik-tak tik-tak tiki-tak… Hegyek gyomra okádta a […]

Posted by
Posted in

A kifosztott dala

A kifosztott dala Rejtetted kincsed Hold mögé, a csillagok ragyogták, folyóba dugtad, nád közé, halacskák visszahozták, elástad bár a föld alá, giliszták megtalálták, a titkodat nem is soká madárrajok csipogták. Maradt csupán a félelem hogy majd a martalócok kutatni fognak lelkeden, mint láthatatlan klónok, s mikor megfejtik rejteked, kilopják azt a kincset amit csak elméd […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ki a felelős?

Rózsa Iván: Ki a felelős? Oltottak kétszer, ám sokakat sajnos hiába; Kapnak harmadikat is, de az ember nem tűpárna! Az ember egyáltalán nem kísérleti nyúl; Ki az, ki elront szinte mindent, amihez csak nyúl? Budakalász, 2021. július 23.