Posted by
Posted in

A döntő

Már túl voltak a selejtezőkön, sőt a legjobb négy közül is a döntőbe jutottak. Az egész vállalat lázban égett. Évek óta ez a nagyszerű dolog, a győzelem, soha nem sikerült. Az utolsó pillanatban mindig megingott a kéz, elfáradt a fej vagy épp a külső körülmények alakultak másképp…de mire észbe kapott a döntő közelében sem volt […]

Posted by
Posted in

Az enyészet

Ködfátylat szaggat kósza napsugár, az ősz kukucskál az erdő sátorába. Halkan csobban a kis patak, lics-locs, fekete tinta, alig hallik hangja. Levelek közül kirí egy piros pötty-paca, vörös folt. Az enyészet jelzi jöttét, rőt-kosztümbe bújtatja a fákat.

Posted by
Posted in

A MEGSZOKÁS HATALMA

A MEGSZOKÁS HATALMA   Ma már meg lehet szokni mindent, a szabadságot, a fogdát, a félelmet, ha dobog itt bent, a szomszédban gyújtott bombát,   a teli tányért, az éhséget, az árnyékot tested mögött, a tűző napot, ha megéget, s a szájat, ami szembeköpött.   Ma ezek nélkül nincsen Világ, – a nemre is mondhatsz […]

Posted by
Posted in

Az utcazenész

Ha végig sétálsz nyáron a korzón s hallgatod hogy játszik egy utcazenész ki álmokat kerget és kedvesen néz zenéje simogatja lelked. Lábán lyukas a zokni, de mint talizmánt minden nap ezt viseli. A szerencséje, mely néha forgandó, s lassuló reménye csak így élteti. Gitárján a zene régi vagy trendi ahogy díszes publikum várja s ha […]

Posted by
Posted in

Kérdések sora masíroz…

Kérdések sora masíroz agyamban válasz nincs,Krisztus hozzád fordulok nézd el,hogy a megfogalmazás profán hisz egyedül küzdök magammal…magamban. Elrontott teremtés, kétes megváltás eredendő bűn a “ma születettre” is hol van a tévút, hol siklott ki amit tanítottál a “végtelen” hit? Krisztus, ugye te előre tudtad, hogy állat lesz az ember újra széthúzó, megosztott és nagyon kegyetlen […]

Posted by
Posted in

Visszakövetelem…

Visszakövetelem ősi jussomat hogy feltétel nélkül magyar vagyok ne szolgáljak mindig idegen érdeket hazámért ha kell, élek vagy meghalok. Ne mocskoljak magyart, mert más a nézete másképp látja mindazt mit látok én párbeszéd legyen a vita “kenyere” térjen vissza végre az ősi erény. Nem a régmúlt az mi vonz ma engem csak az ősi érték, […]

Posted by
Posted in

Fájó szerelem

Edit Szabó : Fájó szerelem Tükörvers Nélküled nem ragyog a két szemem, nélküled nem élet az életem, testembe hiányod beköltözött, testemben hiányod a börtönöm. Bordáim közt a szívem úgy dörömböl, múló évek hozták be a göröngyöt, lelkem mélyén gyökeret vert a szíved, felettem sírhant lesz a szeretlek. Érted ragyog kéklő szemem sugára, véled lehet az […]

Posted by
Posted in

Öreg cigány hegedűje

Edit Szabó : Öreg cigány hegedűje Öreg cigány hegedűje, a mosolya örül véle, húzza vonót, nem sajnálja, dallamai muzsikálnak. Messzire jár gondolata, réges-régi udvarokba, kicsiny házak szegletébe, nem bújdokolt az estében. Apja mellett vígan lépdelt, hegedűje a kezében, kicsiny legény korán kezdte, örökségét átalvette. Zenének a szeretete beívódott a lelkébe, mesterségét kölcsön kapta, a fiának […]