Vizet? Azt nem! Végre akadt egy kis időm, hogy felkeressem régi, kedvenc törzshelyemet. A könyvtárat, amelynek annyit koptattam székeit, asztalait, amikor könyvekkel körbepakolva múlathattam az időt – nagy élvezettel – éveken keresztül. Akkor, amikor még nem laptoppal és mobiltelefonnal jártak az emberek a tudománynak, a tudásnak ebbe a szentélyébe. S amikor még a katalógus, […]
Vizet
Gyermeknapi köszöntő. Már nem az maroknyi mint régen, felcseperedett szépen, aggódik értem, sokszor ragyog nekem az a kék szem. Két karom öleléséből kinőtt, Ő ölel engem mint egy felnőtt. Beszél és meséltet, újra és újra csak éltet. Mulandó világunk feledteti vélem, már nincs is mitől félnem. Sok éves fának érzem magam, gyökerem újulni látszik […]
Szohner Gabriella: Egy kitűnő bizonyítvány margójára Bori a hálószobában ült, a szülői ágy szélén. Kezében tartotta még az év végi bizonyítványát, azt nézegette. Nem volt nagyon változatos, kitűnővel zárta a hetediket. Egész valója mégis mély fájdalomban reszketett, s bár nem akart sírni, lassan mégiscsak elindultak a könnyei. Zsebkendőt vett elő a szemben lévő ruhásszekrényből, azzal […]
Ölemben ül a csend én hallgatom mit is mesél fájdalmas sóhajok szövétneke lassan már a csillagokig ér. Halk édes-bús hangján lágy dallamot fütyül a szél vállamra borul a csend s hallgatjuk a szél énekét. Mélán és bágyadtan repülnek a percek és órák tova zsoltárt zeng a magány bennem zilált agyammal, alleluja! Talán a holnap nem […]
Születtem,mint egy egészen kicsi gyermek Egy ködös, őszi vasárnap délután Nem szerettem akkor sem a nyirkos hideget Hosszan is vajúdott ezért jó anyám! Kicsi voltam és nagyon törékeny Nem jósoltak nekem hosszú időt Hatvanhét leszek,immár, ha megérem Remélem nem megyek el a száz előtt! Ha megírnám azt, mit megéltem eddig S közszájra tenném, gondolom, Nem […]
MEMENTO (2017.május 23.) Esernyőt, s botunkat a kezünkbe véve, Elindultunk útra ragyogó napfényben. Eget kémlelgettük, kell-e az esernyő? Csak égnek peremén sejlett néhány felhő. . Buszban váratlanul kigyúltak a lámpák, Lassan cseperegni kezdett égi áldás. Kis felhő szörnyűvé miként változhat át: Villámot követett dübörgő morajlás … . Megállónkhoz értünk, így le kellett szálljunk, Ernyőt kinyitottuk, […]
Tehénballada Volt egy tehén valahol messze, a prérin legelt reggelente. Bőgött nagyon, amikor fejték. Nem szerette, ha rángatják a tőgyét. Nagyot rúgott ekkor a hátsó lábával; ő bánt el egyedül a bikával. Múltkor a marha marha sok füvet evett, és nem győzték feldolgozni a belek. Elment az orvoshoz, kérlelte őt sírva: Utaljon be doktor úr […]
Kipp – Kopp a nevem gyerekek, játszani nagyon szeretek. Hegyen át völgyön át nyílik a sok szép virág Szöcske ugrik elfut a nyúl, amott a kövön gyík lapul. Tarkán színesen röppen a lepke, csiga megy lassan tekeregve. Brekeg a béka a fű között, Kipp – Kopp a homokban hömpörög. Kipp – Kopp a […]
Rózsa Iván. Mindent vissza! Talán nem a népet kéne leváltani, hanem a „vezetőjét”… Talán nem az ártatlant kéne üldözni, hanem a bűn elkövetőjét… Talán nem lesz már balek, aki patyolat tiszta… Talán Isten most veszi Jézus kiömlött vérét vissza… Budakalász, 2017. május 24.
