Posted by
Posted in

Macska…

Macska-sorozat 1. Elűzte Macska elűzi még a kutyánkat is, ha látja Egérkét. 2. Hallod (2) Macska dorombol. És kukorékol és ha kell, ugat is. Nem? 3. 9-0 Élete… tíz van! Egy se ha nincsen! azt is megsimogatjuk. 4. Amikor támad a kutya: dorombol a macska és győztes a tigris.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Für immer…

Rózsa Iván: Für immer… Der Erlöser lebt, Ein Engel schwebt: Schweb mit zum Himmel! Auf der Erde für immer… den 2.4. 2018, am Ostermontag, Parsifal hörend und sehend…

Posted by
Posted in

Miskolc volt régen…

Edit Szabó : Miskolc volt régen… Rap Emlékszem régen Miskolc volt nékem hol megszülettem,bár sose éltem, hetvenes évek,vendég lehettem, hamar jött végzet beléd szerettem, keltett a reggel vonattal mentem lelkes sereggel ittuk a város zaját. Egy volt az utunk, együtt tanultunk közgáz a mi iskolánk,voltunk és vagyunk indult a napunk csapatos a vonulás, fő utca […]

Posted by
Posted in

Poétaeszköz

Te is azt mondod: a toll szép. Hát tényleg az. Éles, kerek, zuhanó mint a tavaszhó és szürke akár holdi por. Piros és kék ugyanígy mint ős-lámpaerőnk, éjszaka. Hosszú-rövid és hallgatag, de ha kell elszaval ezt-azt. Bővítve ezüsttel lehet vagy egyébbel, ha akarják. Bölcsen faragott, tűhegyes. Ügyesen s jól mozog, ez tény. Hozzá nehogy érjél, […]

Posted by
Posted in

Oldás és kötés

Edit Szabó : Oldás és kötés Kendődbe kötve úgy hordozod a mát, előtör könnyed, a holnapodra vársz, fényesedik csillag, utadra kisér, végtelen viharban hasadozik fény. Sok évet megéltél, vállaltad súlyát, holt életek – kétség , jártad az útját, kérdezhetik mégis, végleg feladnád, életed igéit még sem tagadnád. Szereteted mindig kendőbe kötve, repdesett felettük, mindig örömre, […]

Posted by

Szerelem a forradalomban

Akai Katalin                                                                             Szerelem a forradalomban  Zsuzsi sötétbarna pamut harisnyáját húzta formás hosszú combjára, közben a szomszéd ágyon pityergő barátnőjét agitálta: Ugyan már! Ne sírj folyton! Hiszen már kilátszanak a csontjaid, addig emészted magad. Te ezt nem értheted! Neked sosem volt még gyermeked, honnan […]

Posted by
Posted in

Golgotán

– Golgotán – Kutatjuk, keressük. Tanuljuk, elhisszük. Újra és újra, mert a leckét még mindig csak ember-énünk éli, fújja. Hallgattuk, értettük. Csodáltuk, követtük. Istent ébresztette bennünk az egyetlen, ki sorsát el nem téveszthette. Árultunk, rettegtünk. Félve, de megtettük: az egyetlen embert, ki szeretni tudott, imádtuk és megfeszítettük. Szekeres Nóra

Posted by
Posted in

Utolsót lobban a nap

Utolsót lobban a nap, parázsló sugarai ragyognak. Tűz ég a víz alatt. A tó felszínén lángcsíkok vibrálnak. Vöröse izzó kályhatorok. A bokrok ágai közt a nappal elhever, zaj helyébe a csend ül. Az éj közeleg.

Posted by
Posted in

Vasutas szigor

Vasutas szigor Csattognak a kerekek, jó messzire kergetnek, Kitérőbe sodor a szigorú vasúti modor. Alakoskodnak a jelzők: “éretlennek ítélt felnőtt”. Forgóvázon padlólap, menesztenék alólam. Közbe lép a vasutastárs, Így szólt a forgalmi utasítás: Szemed mindig a pályán legyen! S tudd: zúzott kővel nincs győzelem. Dobják a vasat, majd szét hasad A füled a zajtól, s […]

Posted by
Posted in

Kapaszkodó

Kapaszkodó Két szék közé esve, szavakat keresve várok.. Lélektó tükrében tisztulni, látszódni vágyok. De a zord szellő a vízen hullámokat fodroz, Nem jön az ítélet, amely feloldoz. Szívszorító hívásom nem ér fel az égig, Gondolatom a felhők felől visszarémlik, S arcomba csapnak keményen az érzések; Nem hallják meg, nem jönnek ki a lépések.. Két szék […]