77
visits
0
comments
Posted in
Rózsa Iván: Vers-vetélés Álomba bújt vers, Elvetélt fél-ébrenlét, Összegyűrt papír… Budakalász, 2018. május 5.
William Butler Yeats: Crazy Jane talks with the Bishop W. B. Yeats: Bolond Jane a püspökkel diskurál Találkoztam a püspökkel az úton, És sokat beszélgettünk: ő meg én. „Melled lapos és hipp-hopp leesik, Hamarosan kiszárad majd az ér; Mennyei palotában lakni, az igen; Nem holmi ólban, hol a disznó él.” „Jó és rossz, szinte rokonok, […]
A FESTŐ EBÉDJE A festő festett. Már elmúlt fél egy is. De itt még nem tartunk. Azzal kezdődik: hogy a festő fogja ecsetjét, vászonját, palettáját és kimegy a kertbe. Kisétál vagy inkább: kisiet, hisz el kell kezdeni mielőbb. Már előtte a kész kép, lelki szemei előtt. Apró, aprócska csillag, amint körbe-körbejár egy gigászi, lélegző, vízzel […]
Látod, a magas fenyő apró magból bújt elő, napról-napra, évről-évre erősödött zsenge törzse, kiállt sok fagyos napot, forró nyárban szomjazott, ágait ha vihar tépte, nem szidta a szelet érte, ahogy gyűltek évei, sokasodtak gondjai, de türelme erősödött, nem sürgette ő az időt, mikor odaérett, sorba’ tobozait elhullatta, s elégedetten emelte, homlokát az őszi égre.
1954. november 14-én Békéscsabán születtem. Édesapám szobafestő, édesanyám kiskereskedő volt, már mindketten meghaltak. Gyermekkorom és ifjúságom a nagykorúságomig Vésztőn telt el. Színes, élményekben gazdag falusi gyermekkorom volt. Ezt ma is nagy kincsnek tartom, nem rabolták el a szüleim a gyermekkoromat, hagytak játszani. Az általános iskolát, a gimnáziumot Vésztőn végeztem el. Miután leérettségiztem, 1973 nyarán Budapestre […]
ARANYBÓL 1. Az aranyurna létezik, az aranyurnások léteznek. 2. Ez arany és csillog és tömör és urna. És sárga. Ahogy ott áll a ravatalon: mint ősi istenszobor. Nem? Nincs keze-lába, nem is kell. Feje sincs-vagy inkább ez a fej és törzse nincs. Igen, egy fej. Mélázik, bölcs derűt sugárzó Buddha-szobor feje. Mosolyog is, de lehet, […]
MESE A… Egy meg nem nevezett világban, egy meg nem nevezett ország meg nem nevezett városának meg nem nevezett utcájában van egy étterem. Helyes. Az ilyesféle éttermek fölöttébb hasznosak. Az ember, biológiai lény-mivoltából fakadóan, előbb-utóbb megéhezik, meg is szomjazik-s ilyenkor mit tegyen? Mit tehet, mit tesz? Nem sétál be valamelyik élelmiszerüzletbe, nem rejt az inge […]
A tél bundáját lerázva roppanva bontják levelüket a zsenge rügyek. Kikeleti hóvirág óvatos szerénységgel dugja ki fejecskéjét a földből, félve tekint körbe, itt-e ideje jöttének? Madár-raj rebben a fákról. Nehézkes felhő-falkát kerget a szél. Fürgén táncol a fény. A szürke, a kék színek összefonódva olvadnak az ég vízébe.
Rózsa Iván: Kávés haikuk Forró, fekete: Kolumbia termette Kávé remeke. Arabica – jó. Robusta – erősen jó. Keverék – legjobb! Fennsíkok földjén, Kávébab cserjén termett Fekete gyöngyszem. A Maran kávé Semmihez sem fogható Íze, zamata. Olasz pörkölés – A legjobb a világon! – Mondja egy magyar… Modena éke A Molinari kávé: Királyi zamat. Pavarotti és […]
Egy kép, egy hang, egy mozdulat – három értelmes pillanat, követik a többiek, ne hagyd, hogy űrrel teljenek, töltsd beléjük álmaid, gyöngédséged,vágyaid, telítsd könnyel, kacajjal, öleléssel, sóhajjal, színezd hittel, békével, jó szóval, szeretettel, így teljes pillanataid gazdagítják napjaid.