Posted by
Posted in

Apevák 1

Apevák 1 1. A legjobb barátom azt hiszem, hogy… én magam legyek! 2. Nap -és Hold- barátja minden egyes: Föld, Mars, Jupiter. 3. Én téged ezennel barátommá kinevezzelek? 4. Én téged ezúton barátommá megparancsollak! 5. Én és te. Összeköt engem, téged, bennünket a mi. 6. Egy. kettő, tizennyolc és így tovább. És megint az egy. […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Sittre velük!

Rózsa Iván: Sittre velük! Az egykori irodista inkább mosogat: Sokkal többet kereshet ezzel… Háromszázezres bruttó átlagbért hazudnak: Statisztikusok, mi a helyzet a lelkiismerettel? Szinte mindenki utálja már őket: Vagy csak kettészakadt az ország? Intézeteket megrendelésre lefizetnek: Közvélemény-kutatók, hogy is van a szakmaiság? A politikusok nevére már csak köpnek: Be is rezeltek a nagyfiúk, az ebadták! […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fordított kasztrendszer

Rózsa Iván: Fordított kasztrendszer A „jó” emberek valójában nem jók: Sokkal inkább pokolra valók! Fent vannak most az átoksori sudrák: Míg az emberek meg nem unják… Budakalász, 2018. október 18.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A nagy utazás

Rózsa Iván: A nagy utazás Indulás és érkezés között az utazás… Kik utaznak, többnyire révbe is érnek… Születés és halál között a nagy lavírozás… Sokan csak vegetálnak, s azt hiszik: élnek… Halál után az igazi, nagy utazás… Az örök célt elérik, kik hisznek Benne… Az öröklét már nem gyermekded ábrándozás… Úgy érzed, mintha minden élet […]

Posted by
Posted in

Megy az olló vándorútra

Megy az olló vándorútra A politika csak társasjáték Hol hamis lapokat osztanak Hol pénz vándorol zsebből zsebbe Hogy a hatalommal essél szerelembe Ha kevesebb jut a zsebedbe Rágalmat szórsz majd mérgedbe A hamis hírérték itt nemesit A bulvár-sajtóban majd népszerüsít Az igazság nem ellenszere A cáfolat már nem fegyvere Ha puszta szemlélő maradsz A gyomirtó […]

Posted by
Posted in

A szélütötte

A szélütötte! A gólem megpakolva dollármilliókkal kihányta Egyre sürgetőbben a patronálásáért háláját várja Összefogást sürget a múlt s a jelen ördögével Csak ne lézengjen ide-oda pusztán üres kézzel Ámítja a népet kommunista népmesékkel Kicsordul a kosár a töméntelen igéretekkel Őskövületek gyermekeit mind begyüjtötte Az amnéziás ember igéreteit gyorsan bevette Miniszterelnök jelöltként, hogy mire jutotta Orbán […]

Posted by
Posted in

Nem voltam én csak hajtó…

Másnak főttek a vad pörköltök… Nem voltam én, mindig csak hátsó sori hajtó… Így aztán nálam, üres maradt a szakajtó. Ott a vadászok mindig csak nagyvadra lőttek, Vad pörköltök az üstben mindig nekik főttek. Nem voltam kapzsi, Sem rámenős sohasem. Mindig sorvégén álltam…. Távol állt tőlem: Mohóság, haszonlesés. Bankszámlám üres maradt… * Vadásznak ropog a […]

Posted by
Posted in

Nem hiszek neked

Azt mondod, ez a lényeg: A kecsegtető, szép ígéret, Az édes szó, mint remek méreg.   Azt mondod, ez a lényeg, Hogy mit mondanak, mennyit érek. Hogy mit hazudnak, mit beszélnek.   Azt állítod, rossz vagyok. Nem hiszek, már hinni nem tudok. S te azt gondolod, most rossz vagyok.   Mondd, láttál már csillagot? Olyan […]

Posted by
Posted in

Közelit a tél az életemben

Közelit a tél az életemben. A nappalok rövidülnek Egyre jobban érzem Az őszben az idő múlását Apró foltok a kezemen arcomon S a reggeli torna árulkodása, Az öregedés lassú felvillanása A közelgő tél fehér ruhája Nem ms, mint előfutára A végső búcsúnak Mit jelez éltem naptára Addig szeretnék csak élni, Mig dolgozni tudok Mig népes […]

Posted by
Posted in

Sokszínű ősz

Edit Szabó : Sokszínű ősz Magas fáról kilóg hinta, messzire lát, ki áll rajta, vígan nézi naplementét, sárgul a táj tenger felé. Felvillan még piros fénye, tündököl az ég kékjébe, őszi fények andalognak, az égboltján is játszanak. Tengeröböl kissé kopár, nem virul már a sok virág, pompáznak még zöldben színek, ám változik a természet. Barna […]