Hogy legyen kezed kezemben, Had érintsem minden percben szüntelen, Eséllyel élve ölelem tested, Hogy legyen sok boldog perced. Érzéseidet ne fedje homály, Lépj ki a ködből mely beburkol, Elveszel a halhatatlanságban, Ködnek körülvevő fogságában. Hogy legyen velem szíved? Biztonságot nyújtva nekem, Legyél velem te is kedvesem, Ködben arcodat keresem, Nem nyugszom amíg azt nem lelem, […]
A betűk szólnak hozzám, Van, hogy nehezen értem őket, Próbálom kibogozni a csomót. Nem olyan mint a gordiuszi Apró mégis alamuszi, Sikerül kibontani mit akarnak, Esélyt adok a sok betű halmaznak . Ez kell mindenestül testemnek, Szárnyat adva lelkemnek, Érzem szívembe is beköltöztek. Fejemben futkosnak a betűk, Várják mikor fogom meg a kezük, Vagy csupán […]
Szerelmed lángja élteti testem, Körbe fonja szívemet, Mint felhők a hegyet . Tekintetem arcodra szegezem, Oly bársonyos mint a paplan, Melyre fejemet lehajtom , Szívem nyitva hagyom, Forrón ölel téged gyengéd karom. Halk szavaim szólnak hozzád, Kezeddel érinted arcomat , Miközben hallod hangomat. Oda adom neked forró csókomat , Hogy érzed szerelmem lángját . Tekinteted […]
Miért van minden oly távol, Megérinteném bárhol, De nem lehet mert oly messze jár, Megtörve tudatosul bennem. Már nem lehet semmit tenni, Pedig jó volna mindig érinteni, Másképpen ébredni a hajnal fényében, Együtt álmodozni az estében. Dallamot játszani egymás szívében. Eltemetni a bánatot csókok közepette, Legyen reggel, délben vagy este, Annyira érzem kéri még a […]
Félve tértem nyugovóra, Felriadtam minden zajra, Már nem borulok virágokba. Nem tudtam vajon felébredek e reggel, Vagy a fagy el fog majd két kézzel. Álomba merültem egy kis időre, Erőmet kiszívta a fagy, Megdermedt szirmom rajtam maradt, Nincsen már bennem élet, Kiteljesedve ért véget. Reméltem, hogy még egy kicsit élhetek, Kiszívta belőlem a fagy az […]
Kertemben ácsorogtam, Madarak hangját hallottam, Le néztek rám ahogy repültek, Gyorsan a látószögembe kerültek. Csodás volt ahogy a tiszta égen feltűntek, Kár, hogy olyan gyorsan tovaszálltak , Szárnyukkal csak úgy kaszáltak. Egy percig sem lazsáltak, Néztem őket csodálva, Reménykedtem újra felbukkannak, Az égbolton vígan dalolnak. Már nem jöttek vissza , Megpihentek valahol a tájon, Vajon […]
Nem látok semmit, Csupán szívem sebeit, Eltakarják az élet szépségeit. Csak érzem a világ rejtelmeit, Ágyra teszem fáradt testem, Hív az álom oly kedvesen, De mégsem lelem őt sehol sem. Párnám kapujában fekszem csendesen, Levegőt fújok a világba, Csendes napnak árnyékában, Oly távol van tőlem az álom , Merengek szürke magányban , Melyet látok házam […]
Áldott pillantásodtól Óvakodom, Nyomot hagy az arcomon, Mosolyra fakaszt minden hajnalon. Pillantásodnak szavaitól, Megváltozom magamtól. Nem gyötröm magam tovább, Elfeledem a fájdalom gondolatát, Szeretném, hogy mindig nézz engem, Érints meg esténként, s minden reggelen, Ne legyen gyötrelem szívemen. Mutass utat nekem a világba, Állj meg ha nem látsz napnak árnyékában. Nem menj sehova nélkülem kérlek, […]
Érezzük ahogy elvonul az élet felettünk, Közben sok mindenre törekszünk, Van, hogy néha elveszünk az úton. S töprengünk hol vagyunk , Folyton fázunk nem süt a nap, Szívünk jégbe fagyva összetörve. Észrevesszük egy évvel öregebbek lettünk, Szinte semmit nem tettünk, Mert egy úton eltévedtünk. Sokan elmentek mellettünk , Szál az élet minden percben, Elveszett útról […]
A pokol kapui… Az emberiség válságos napjait Megszállták az antikrisztusok Hogy állandó üldözések, És bántalmazások mellett Növeljék a bizonytalanság érzetét Hogy a súlyos megróbáltatások között Lelkünkben lezajló egyháztörténet Kitartásra buzdítson A jelenségek mérhetetlen erejével Diadalmas könyvének prófétai látomásai Az örök isteni vigasztalást, Megdicsőült erejével hirdesse A megváltó szavait: A pokol kapui nem vesznek erőt rajta. […]
