Posted by
Posted in

Letisztul a gond

Volt benne minden, félelem, magány, gyötrelem, remény, várakozás, igen kevés éden. Szürke tél, vágyódás kemény.   Telt az idő, hajtottam a napokat, csak azt vettem észre, valaki lemarad. Nem vár már haza senki. Ez a ház nem otthona neki. Nincs gond, de elment a szeretet is. Nincs kivel törődni, nincs kiért aggódni.   Tükörbe nézve […]

Posted by
Posted in

Készülődöm!?

Hihetetlen, de lejárt az idő. Mondogatják körülöttem a szót, mely igaz, fájdalmasan élő. Letelt, elmúlt? Talán rövid volt.   Utoljára teszem, amit szoktam. Most már rövid az év, nincs hosszan A napok még gyorsabban mennek. Már megint újra félév lesz!   Minden esemény, minden gondolat a múltra irányítja a figyelmem. Lelkem sóvárog egy-egy nap miatt. […]

Posted by
Posted in

Tavasz

– Tavasz – Úgy tűnt, mindig tél lesz. Bántó homály és jégvirágos körök – bolond, márciusi fagy! Hitte, hogy a tél itt örök. De most langyos szellő simul élénk, cirádás levelekhez; a fű kövér és illatos. Méz, akác és orgona száll a nap felé, tüdőmben feszül mind és szívemben zsongnak díszes, eleven dallamok. Éles fényben […]

Posted by
Posted in

Pénz…

Pénz-sorozat 1. Nincs pénz 1 Ingyen a minden. Mert hiszen akarja: minden az ingyen! 2. Micsoda? Pénz: ragyogó, kék, hallgatag és mogorva réz- s aranyérem. 3. Nincs pénz 2 Mégiscsak lakás, gépkocsi, laptop, göröngy, fizettél értük? 4. Nincs pénz 3, de mégis fúj a szél, mégis kék és nagy a tó, mégis nyit a sír. […]

Posted by
Posted in

Valahol Barabást kiáltottak

Valahol Barabást kiáltottak A hosszúra nyúlt szertartás kifárasztotta Jóságost. Nővére férjét temették, eljött az egész család. A család, melynek sohasem volt igazán a tagja. Két lánytestvérét önzetlenül szerette, de ők csak kihasználták a jóságát, bántották, és megalázták. Alig várták, hogy megnősüljön, elűzték a szülői házból, és kijelentették, hogy ott többé, semmi keresnivalója nincs. Férjhez mentek, […]

Posted by
Posted in

ÉDESANYÁM

Édesanyám! Végre tavaszi szellő simogat munkába menet Autós utitársaimra is varázsol némi türelmet A portás hangosabban köszön üdvözlésemre Hangulatával nyugalmat varázsol várakozó betegeimre Magas korom nem telepszik fáradtságként vállaimra Távozáskor nem sajnálom időm gyümölcs vásárlásra Szerény ajándékommal érkezem a 103 éves anyámhoz Minden találkozáskor köszönettel borulok lábához S hálát adok teremtőnknek,hogy még közöttünk tartja S […]

Posted by
Posted in

Vétkek

– Vétkek – Körbeért a minden, önmagába zárult. Ébren volt az Isten, ébren várt és ámult. Tengődött a végzet szűk álmokba ragadt; szenvedést tetézett híg, konok öntudat. Kapkodott az idő, izzott, meg-megtorpant; míg a hajszolt jelen feszült, összeroppant. Az akarat zilált, átszőtte a teret: kúszott, kivárt, s földre rántotta az eget. Vágyban rakott fészket, illatost, […]

Posted by
Posted in

Művészportré Dobos Andreával és Kolarics Zoltánnal

Dobos Andrea bemutatkozása 1980. május 20-án születtem Nyíregyházán. Két éves koromban derült ki, hogy magzati korban egy Toxoplazma vírusfertőzés okozta gyulladás érte a látóideg hártyát és ez maradandó károsodást hagyott. Egyik szememmel csak fényt érzékelek, a másikon pedig a látásmaradvány 5%. Szerencsére már a lakókörzetünk szerinti óvodában (Nyíregyházán) szívesen fogadtak az óvónők, gondozónők. Maximális segítségüket, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Gratula!

Rózsa Iván: Gratula! A Sátán megtalálta az „emberét”: A birka megválasztotta a hentesét; Ehhez persze orbitális csalás is kellett: A demokráciának jó időre befellegzett… Magyarországnak már régóta bealkonyult: Mária országa gyengének bizonyult; Bármi lett volna a választás végeredménye: Ennek a népnek már annyi, talán vége… Egy ármányos cselszövő a markába röhög: Szerinte sok-sok kis bolha […]

Posted by
Posted in

Fehér csend

Fehér csend     Fehér csend, sötét szó, okából a lég cseng, a föld reng, nézd.