Posted by
Posted in

Földindulás

Földindulás Robog a világ a végzete felé Hiába készülnek a fák-virágok az újraébredésre Minden boldogság a Földön Hazug ábrándnak tűnik A békétlenség az acsarkodás csak nem szűnik Lábunk az inditógombon áll Auráját a vésznek már érezzük Mert egyre csak nehezebben lélegzünk Kifogy az oxigén az életterünkből Mert egyre távolodunk teremtő Istenünktől.

Posted by
Posted in

Veled én

Forró lávakőként izzik már a szemed, rám tekintesz és én benne melegedek.   A léted erősít, átölel a tested. Vigyáz rám, ha félnék üres rengetegben.   A szívem merészen táplálja  útjait. Te, mikor velem vagy, semmi  ki nem szakít.   A lelkem könnyű már szárnyalok a légben, óvatosan tartasz biztonság ölében.   A  végtelenségben egyfelé […]

Posted by
Posted in

Csendből a szó

Csendből születik a szó, A kimondott érzelem. Magányból a félelem, Félelemből szenvedés, Szenvedésből a remény, Reményből a türelem, Türelemből az erény, Erény, hogy ne légy kevély, Hitből igaz szerelem, Most-ból lesz a Végtelen.

Posted by
Posted in

Fülzúgásban

Fülzúgásban! Talán az Úr azért büntet fülzúgással Hogy ne halljam az áskálódást a politikában Terelje figyelmem békésebb vizekre Ne kapcsolhassam a rádiót a megalázó hirekre Meghallom-e még egyszer a csend nyugalmát Mely száműzi tőlem az ádáz politikát

Posted by
Posted in

Két kicsi unokám

Két kicsi Unokám! Mennyi kell a boldogsághoz? Egymásra mászó, mosolyban ölelkező két kicsi apróság Papa,-szól a telefonba, mikor jössz Budakeszire Hozzál kis autót, csokit kéri a nagyobbik nevetve

Posted by

Művészportré Jacsó Pállal

Miskolcon születtem 1964. július 15-én, földműves-gazdálkodó, kereskedő családból. Ebből a környezetből ered józan paraszti ésszel fűszerezett, igazságkereső, szabad lelkületem, amiből a mai napig táplálkozom hivatásomban és a civil életben is. A Földes Ferenc Gimnáziumban eltöltött kamaszévek, majd 1982-83-ban, 12 hónap – novelláskötetbe kívánkozó történetekben megélt – előfelvételis sorkatonai szolgálat után, a Miskolci Egyetem jogi karán […]

Posted by
Posted in

Az utolsó dobbanás

  Fehér rácsos ágyak, gépek harmóniában. Csettegnek,csattognak, szufláért kapkodnak. Mindenki figyel a gép zajára, sípolás jelzi a harc a vívódásban. Rohanó léptek az ágynál teremnek egy útólsóesély de hiába minden. Jő a harc az utolsó küzdelem, kéz a kézre nyomják a szívet, De makacsul ellenáll mindennek, a fájdalmas gyász lett az otthona a csendnek. Felnézve […]

Posted by
Posted in

Családom körében

Családom körében Kopott testtel, de nyitott szivvel és lélekkel Ünnepi ebédre gyűltünk koszorúba Az alkalom kettős születésnap megünneplése Melynek megnyilvánulása a szeretet ölelése Ezért érdemes élni,ezért érdemes munkálkodni Életünk emlékkönyvében örökre megmaradni

Posted by
Posted in

Csasztuskák

Edit Szabó : CSASZTUSKÁK SZABADSÁG Szabad madár, szabadság most, tudja ezt a falu-város, tépjük egymásnak ruháját, lépjünk vele gyorsan tovább. MAGYARSÁG Az a magyar, ki itt marad, aki nem, világgá szalad, itt maradunk országunkban, ellakhatunk vagonokban. ÉTKEZÉSED “Olcsó húsnak híg a leve “, a far-hátat edd meg csak te, hatalmas nagy lakomádon gazdagságban lazac álmod. […]