Percember Csak még egyszer felmehetnék Az ősi Hargitára Percemberként búcsut inthetnék Az Ó és új hazának Leszámolnék az élettel A zsákomba tett fegyverekkel Tollal és phonendoscóppal Fájdalmakkal és gondokkal A cethal gyomrába vágyódom Hogy elfelejtsem minden álmom Hogy megtisztulva partra vessen Ninive megváltását keressem De a cethal vár a parton Várja: hogy igéretemet megtartsam Hogy […]
Rózsa Iván: Ki miben hisz? Inkább legyen valaki ateista, mint álszent! Ha ő tényleg abban hisz, hogy nincs Isten… De azért legyen toleráns is másokkal szemben! Az igazán hívő korántsem ájtatoskodó gazember… Budakalász, 2017. május 26.
Rózsa Iván: Manchester, England… Mint falat kenyér, úgy kellett ez a robbantás nektek… Hogy tovább riogathassátok migránsokkal a népet… Értsétek meg, nem minden muszlim szemét: Nem vette el mindenkinek a Sátán az eszét! Budakalász, 2017. május 24.
Vizet? Azt nem! Végre akadt egy kis időm, hogy felkeressem régi, kedvenc törzshelyemet. A könyvtárat, amelynek annyit koptattam székeit, asztalait, amikor könyvekkel körbepakolva múlathattam az időt – nagy élvezettel – éveken keresztül. Akkor, amikor még nem laptoppal és mobiltelefonnal jártak az emberek a tudománynak, a tudásnak ebbe a szentélyébe. S amikor még a katalógus, […]
Vizet
Gyermeknapi köszöntő. Már nem az maroknyi mint régen, felcseperedett szépen, aggódik értem, sokszor ragyog nekem az a kék szem. Két karom öleléséből kinőtt, Ő ölel engem mint egy felnőtt. Beszél és meséltet, újra és újra csak éltet. Mulandó világunk feledteti vélem, már nincs is mitől félnem. Sok éves fának érzem magam, gyökerem újulni látszik […]
Szohner Gabriella: Egy kitűnő bizonyítvány margójára Bori a hálószobában ült, a szülői ágy szélén. Kezében tartotta még az év végi bizonyítványát, azt nézegette. Nem volt nagyon változatos, kitűnővel zárta a hetediket. Egész valója mégis mély fájdalomban reszketett, s bár nem akart sírni, lassan mégiscsak elindultak a könnyei. Zsebkendőt vett elő a szemben lévő ruhásszekrényből, azzal […]
Ölemben ül a csend én hallgatom mit is mesél fájdalmas sóhajok szövétneke lassan már a csillagokig ér. Halk édes-bús hangján lágy dallamot fütyül a szél vállamra borul a csend s hallgatjuk a szél énekét. Mélán és bágyadtan repülnek a percek és órák tova zsoltárt zeng a magány bennem zilált agyammal, alleluja! Talán a holnap nem […]
Születtem,mint egy egészen kicsi gyermek Egy ködös, őszi vasárnap délután Nem szerettem akkor sem a nyirkos hideget Hosszan is vajúdott ezért jó anyám! Kicsi voltam és nagyon törékeny Nem jósoltak nekem hosszú időt Hatvanhét leszek,immár, ha megérem Remélem nem megyek el a száz előtt! Ha megírnám azt, mit megéltem eddig S közszájra tenném, gondolom, Nem […]
MEMENTO (2017.május 23.) Esernyőt, s botunkat a kezünkbe véve, Elindultunk útra ragyogó napfényben. Eget kémlelgettük, kell-e az esernyő? Csak égnek peremén sejlett néhány felhő. . Buszban váratlanul kigyúltak a lámpák, Lassan cseperegni kezdett égi áldás. Kis felhő szörnyűvé miként változhat át: Villámot követett dübörgő morajlás … . Megállónkhoz értünk, így le kellett szálljunk, Ernyőt kinyitottuk, […]
