Mit ér a magyar. Az őslakos magyarok múltja a kukába került Most a jelenbe kapaszkodik, ezért ingerült Egész európában azt hangoztatják a hiradók A migránsok sokkal jobbak, mint a magyarok A jövő aspiránsai nagyhangon hirdetik Az ország vélt hiányosságait mindenütt betömik Afrika népesedése hamar megduplázódik A demográfusok jóslata valóssággá váliuk A vizhiány az éhinség, a […]
Edit Szabó : Boldog Nőnapot Akrosztichon B oldogságra születtél, O ldalbordámból lettél, L elkedet nekem adtad. D ícsérem az Uramat, O lyan örömem vagy már, G ondolatom hozzád száll. N ékem adott boldogság, Ő vélem halad tovább, N incs veszélyben életem, A míg veled élhetem, P arányi lét életünk, O tt várni, nem egyedül, T […]
Jambikus Nos én vagyok tehát a jambus. Megismertél, tudom,hogy biztos. U – Rövid, hosszú egymás utánban, emelkedem, növekszem így ám! Kevésre sok, nagyobb kisebbre, fel és fel, egyre, egyre mindig. A Parnasszoszt bizony ki- és meg is tapostam, fel is vezettem rá a Költőt. Figyelj fivéreimre is jól: a Krétikus, palimbacchius, molosszus és Piricchius is… […]
Rózsa Iván: Ezek a hol ezek, hol azok… Előbb-utóbb mindig győz a Jó: Hatalom vadbarmok kezébe nem való! Mint porcelánboltokban az elefántok: Értékeket törnek-zúznak ezek az alakok. Ezek a hol ezek, hol azok: Egyszer zsidók, másszor svábok; Ha kell nácik, ha kell szocik vagy más demagógok. Nyomukban jobbról Buchenwaldok; Balról Gulag, kényszermunkatáborok. Pártjaik színe más, […]
Pillantás Nürnbergbe A börtöben van a marsall- a börtönben a kötél. Hadakozott tűzzel-vassal . “Végül ide eljöttél.” A cellában van a marsall, teli fejjel, teli hassal. És a kötél odaát. “Adja ember igazát!” Még a marsall jár-kel és ír. Árja, vezér, mindent lát. És mint ilyen emitt is úr, ki is osztja parancsát. Örök marsall, […]
Ergo Sum, ergo cogito. “Un-” “Bon-” “Et: ” Cogito ergo sum. Ez a versforma: 3 strófa, mindhárom három sor, a szótagszámok az elsőnél: 1-2-3, a harmadiknál: 3-2-1. A középsőnél 1-1-1 vagy 2-2-2 vagy 3-3-3, a szerző döntése szerint.
Egy ún. haikulánc: AKI ÉL 1. Létkérdés Ő sem értheti, hogy miért a hó a jó. ámde jó neki. 2. Meghal… ámde jó neki. Jégbe szálldosó hajó, holdat élteti. 3. Aki a holdat élteti, nyújt és fog kezet, fejet. Kell-e védeni? 4. Aki él Kell-e védeni? Húzni-tolni testlelkét. Én, te, mégse mi.
Lőj! Szúrj! … Impérium-bizony, valódi! És nem csupán csak feltalálva! (Ne és nem mondjuk, hogy élősdi.) Vezér-, parancsnok- és királya- no lám, ő is belékarol, ni- parancsot ád “szabadj”-ításra . Emberjóját el néki hozni! Vezér-, parancsnok- és királya . Kisországunknak őselnöke, akárki kül- vagy belpolgára, Imperkirály: gyerünk, eljössz-e? Vezér-, parancsnok- és királya. Vigyázzba állsz emitt […]
Írói szózat A teremtmények és a teremtők 1 Vagyok a Színjáték. Trójától eljutok Solaris bolygóra. Ha lábam megfogja világvég béklyója? Itt vagyok akkorra. +Utána? Ki gondja? A teremtők 1 Én vagyok a Homér , mert biztos az, hogy él. Én vagyok jó Dante. De éppen úgy mint te. Én vagyok nagy Goethe és minden elődje. […]
Speciális haikuk 1. ún. natur-humán haiku: természeti képpel indul, aztán a végén, a végére felbukkan az ember, eljutunk a természettől a cselekvő emberig. Pl. Tüzel Sárga levélfa. Vágatik épp ki… De lám! Gyermekek által! Ember a vízen Csendes a tenger, felviharozva aztán. Van kapitányunk (!) Nappal vagy éjjel Ha Hold le és fel, a fénye […]
