Itt a vágyott, víg nyárelő, vízre ült a virágmező. Nyílik a fehér liliom, a szépségét szemmel iszom. A tó tükréből kiálló, illata orron vibráló. Széles, fényes zöld levele, kerekdeden tesped vele. Csigák sütkéreznek rajta, a széleket meg-megnyalva. A béka boldogan ugrál, mint aki örömmel bujkál. Nimfa, lótusz, tündérrózsa, tudja mindig hány az […]
Gyermekként korlátok közé keveredtél, hirtelen záródtak az ajtók előtted. A kínszenvedés mókuskerékbe estél, a gond árnyéka lebeg folyton fölötted. Szüntelenül szűkült a lehetőséged, a látószöged zsugorodásnak indult. Zárva a múltat, született új törvényed, a szokatlantól senki szíve nem vidult. Egyhangúvá vált a szánalmas életed, nem jöttek ábrándok, célok, új remények. Egyre kisebbé formálódott […]
Rózsa Iván: Rend a lelke… Kismotorral jár hajnalban mifelénk a postás: Bukósisakban az arca; lehet, hogy borostás… De minden reggel ötkor hozza a szomszédnak az újságot: Teszi a dolgát, a parlamentben ilyet ugyan ki látott?! Budakalász, 2020. július 7.
Rózsa Iván: A juss Add meg Uram a férfinak és nőnek; És főképpen a végleg elmenőnek: Azt, ami a jussuk, ami nekik jár! Méltó élet után méltó halált! Budakalász, 2020. július 7.
Hosszú sétának indultál Te is. Azt gondoltam, hogyha az ember jól viselkedik egy erdőben (nem tépi le a növényeket, nem szemetel, csak a kijelölt helyen gyűjt tüzet és nem hangoskodik) akkor a végén jár valami elismerés. Mire a séta végére ér az ember felfogja, hogy semmi eredménye nem lesz annak, ha végig járta a kitaposott […]
Edit Szabó : Szilvaszedő lány . Piros ruhás lány eltévedtél tán’? rövid a ruhád és a dekoltázs , akik meglátják, sóvár pillantás és vágyakozás melled hajlatán ! . Körte alakban ruhádból villan hegyes bimbója, szem varázslója, szépséges bájjal,szende mosollyal öntöd szilvádat kicsi kosárba. . Tetszeni akarsz, tagadhatatlan, segítséget adsz, az asztallapja lábosban fogadja a kék […]
A manók nem mindennapi lények. Csak néhány földi halandónak adatik meg, hogy találkozzanak velük. Legtöbbször elbújnak, átváltoznak tárgyakká, apró állatokká. Sokszor nem is gondoljuk, hogy manó mellett megyünk el, mert csak kicsinyke, haszontalan tárgy kerül utunkba. Még csak arra sem méltatjuk, hogy ránézzünk. Pedig ezekben, a tárgyakban manók laknak, és nem akarják, hogy meglássuk őket. […]
Volt egyszer egy ember, az embernek volt két karja és a karjai végén volt két – két tenyér, ahol lakott két – két ujj család. Apa volt a hüvelykujj, anya a mutató és volt nekik három gyermekük, a középsőujj, a gyűrűsujj, és a szófogadatlan kisujj. Egyik nap, amikor az ember a kertben szunyókált, nem volt […]
Három szolgálati kutya, köszi, jól van, Ha ők idegent látnak, nagy pofájuk van. Etetem őket, igyekszem, és jól tartom, Ha véletlen baj van, rájuk hagyatkozom. No, de nem is ezt akartam elmesélni, Inkább azt, hogy embert milyen öröm éri. Máskor már írtam, hogy a Slampec igen fél, Közelembe sem mer jönni, tán’ rossznak vél. Hosszú […]
Ó, a nyár… Piros cseresznye. Termés lett már szirmokból. Érlelőn süt nap. * Cseresznye pite Lesz, ez nagy átváltozás. Porcukorszórás. * Nap, búzatáblán Legelteti fény-nyáját. Égetően tűz. * Gabona szárán, Szél lengeti a kalászt! Izzadt kaszások. * Kemencék várják, Hogy samottok izzanak. Indulásra kész. * Új kenyér, már sül, Pirító már bedugva. Már velő is […]
