Árcsó Ha az ember jó ösvényen jár Mindig és mindenütt barátokra talál Habár az ország bezártságra itéltetett A Füredi Lelkekben tavasz lengedezett Ha kerestél, mindig kincsre leltél Mit ,ha nem vigyáztál könnyen elvesztettél Csak nyitott szemmel , s füllel kellett járnod A legnagyobb értékre így tudtál rátalálnod A szobrászat,s az irodalom karonfogva egymást Táplálta reményünk: […]
B. Mester Éva Úton a tavasz Varjak hátán, gyászzászlóval menekül a tél. Takarodik. Neki nyilván kár a tegnapért. Autópályán, buszom mellett lohol a tavasz. Mezítláb fut, két kézzel szór vetőmagvakat. Januárban hó volt erre, most csak pocsolya. Olvad a jég, dobozba bújt minden korcsolya. Rég leégett csárdában az enyészet mulat. […]
Edit Szabó : Régi történet Maga módján egyszerűség, nincsen abrosz sem teríték, csupasz asztal, rajta kenyér szeletekben ketté törvén. Mellette egy vizespohár, valaki szomját oltottá, foszlós kenyér volt az étke, tiszta vízzel öblítette. Kenyér és az éltető víz, szegény ember nem feledi, mikor vitte a határba, haza hozva “madárlátta”. Madár látta gyerekeknek, ha már ő […]
Tangónkat várom, simulni vágyom karodba hosszan, táncolni nyomban. Gyerekünk unja, de velünk van újra, hogy míg mi ropjuk a nápolyit falja. Lėpėsek gondja vállunkat nyomja, de csak míg engedjük s szėlnek nem eresztjük. Táncunk tanára mondja ės várja, hogy lábunkat engedjük vėgre szabadjára. Szavainak hála úgy nėzel rám máma, mint tollait szėttáró flörtölő páva. Kedvemért járod, de tudom […]
Minden nap, újabb épülő falak, Labirintust alkotva, haladnak, Egyre szűkülő mozgástered felé. Sajog egy érzés, léted nyög belé. Akaratod így lassan porba hull, Szavaid hátán, kicsit sem józanul, A választ, csak félve, titkon tudod, Győzni, vagy elveszni, ha feladod! Törj hát utat, végre magadnak Vagy ha nem, akkor a szavaknak Szavazz bizalmat! Hisz a fegyvered […]
Mi szeretnél, az minden lehetnél, Hisz a Hold arca is rád mosolyog. Február idusán bár titkon remél A test, de tavasz helyett a tél kopog. Sok régi emlék ilyenkor visszajár, A Hold, mint te is, némán emlékezik. Énekében a szférák zenéje már Napfényt idéz, ha dallama felhangzik. Tavaszt idézőn a nap is felragyog, A Tél […]
A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban “Egy szívdobbanás” címmel rendezett irodalmi délutánon mutathattam be a “Balaton dicsérete” c. könyvemet, melynek borító képe leányom, Bajzik Anna Alexa tehetségét dicséri. A bemutatón nem csak a Balatonnal kapcsolatos verseimet hallhatta a közönség, de a kötetet ajánló dr.Cséby Géza szavait idézve: “nagyon is női lélekkel megírt opuszok” ill. a […]
A Hold arcai (fotós trükk) Fényképészünk fantasztaként Holdunkat leképezi. Varázslatos képzelettel sziluettjét kimetszi. Állólámpaként kapcsolja, képkeretbe foglalja. Atlaszként veszi a hátra, görnyedezve hurcolja. Teliholdat hálóval fog, lepke gyanánt kergeti. Spárga végén luftballonként a magasba engedi. Létrát támaszt, hogy elérje; pányvát, lasszót vet neki. Festő pemzlit mozgat fel-le, ezüstösre színezi. Zsonglőrködve dobálózik, kézzel-lábbal görgeti. Mindez trükkös […]
(Nem akarok pletykálni…de lehet, hogy valaki ír valamit, és egy részét megmutatja. Lehet, hogy én írok egy történetet.De pletykákra ne adjatok, lehet, hogy mindez nem is igaz. Szóval ez akkor most az első nemrímes bejegyzés. Lehet rémes lesz…inkább ne nézzetek oda, oda le…) Csörög a vekker, ránézek az órára. Az nem lehet, hogy máris félhét!!!!!????? […]
Ha látsz gyökerestül kitépett virágot, Kertedben, gondosan elülteted, Meghálálja vajon a gondoskodásod, S illatával köszöni meg, neked? Ha látsz kóbor állatot, nem vadat, Vajon megállsz-e rajta segíteni? Megadod-e újra azt az álmot, Mi életében megszakadt neki? Ha látsz egy embert, élete alkonyán Ki az utcán, egy padon “vert” tanyát, Segítesz-e, vagy undorral, flegmán, Fejed elfordítva […]
